A magyarországi munkaerőpiacra is hatással lehet a német szakszervezet sikere. Az IG Metall ugyanis hetekig tartó sztrájksorozatával kiharcolta a 28 órás munkahét bevezetését. Emellett azt is elérték, hogy a fémipari dolgozóik fizetésemelést és plusz juttatásokat is kapjanak. A Vasas Szakszervezet és az IG Metall egyébként két éve nyitotta meg partnerségi irodáját Győrben, ahol közösen képviselik a munkavállalók érdekeit. Balogh Béla, a Vasas Szakszervezet elnöke az autopro.hu-n beszélt arról, hogy a hazai munkáltatóknak van félnivalójuk a német szakszervezet eredményei miatt.

– Hogyan reagál a Vasas szakszervezet az IG Metall elért eredményeire?

– Nagyon örülünk német kollégáink sikereinek. Kezdettől fogva nagy figyelemmel, szolidaritással kísértük a tárgyalásokat, sőt munkatársainkkal Németországban is képviseltettük magunkat. A Vasas Szakszervezet többnyire az autóipari vállalatok és beszállítók dolgozóit képviseli, ezért kiemelten fontosnak tartjuk, hogy egy anyacégnél milyen bérek, béren kívüli és egyéb juttatásokat kaphatnak a dolgozók. A napokban nálunk is folytatódtak a bértárgyalások. Úgy gondolom, hogy nem szabad elhallgatni, hogy a Németországban elért eredmények Magyarországra is hatással van.

– Milyen következménye lehet Magyarországon a német szakszervezet sikereinek?

– A bér kérdésköre rendkívül fontos téma, elkezdődött egy európai uniós bérfelzárkóztatási igény, melyet az IndustriAll Europe keleti régiójához tartozó ipari szakszervezetekkel közösen kezdeményeztünk (szerk. megj.: a keleti régióhoz a Visegrádi Országok és Szlovénia tartoznak).  Az európai ipari szakszervezeti konföderáció kongresszusa ezt egyhangúlag támogatta. Tavaly intenzív bértárgyalások kezdődtek, de a bérek mellett nagyon fontos a munkaidőkeret kérdése. Nagy érdeklődéssel kísértük a németországi eseményeket, már csak azért is, mert Magyarországon munkaidő keretben dolgoznak a kollégák.

– Milyen célokat tűzött ki a Vasas szakszervezet?

– A bérrendezés mellett szeretnénk elérni, hogy csökkenjen a munkaidőkeret.  Rendkívül sok a túlóra, ezeket vissza kell venni. A feszes munkatempót a valós és teljesíthető normákhoz kell igazítani. Különösen a családosok esetében, ugyanis azt gondolom, a német kollégáknak is ez volt a legfőbb érve. A bérrendezést a munkaidő kérdését együtt kell kezelni, ezért nagyon örülünk, hogy a német kollégák elérték a 28 órás munkahét bevezetését azon túl, hogy plusz juttatásokat kapnak a dolgozóik. Mindezeket figyelembe kell vennie a hazai munkáltatóknak, ha azt akarják, hogy a magyar szakemberek itthon maradjanak, hatékonyan dolgozzanak.

– Tervezik a német példa alapján, hogy konkrét követeléseket fogalmaznak meg?

– Már az is nagyon nagy előrelépés, hogy vannak olyan vállalkozásaink, melyek az egy éves munkaidőkeretet fél évre, majd negyedévre csökkentették. Ezt az eredményt már önmagában sikerként éljük meg. Ezek voltak az első lépések, de mindenképpen a túlóráztatások visszaszorítása és a hétvégi műszakok megszüntetése a cél.

– A németországi események mennyire lehetnek veszélyesek? Van okuk félni a munkáltatóknak, hogy esetleg elvándorolnak a szakemberek a jobb munkakörülmények lehetősége miatt?

– Persze, hogy van. Erről őszintén kell beszélni. Már sokkal korábban elkezdődött az elvándorlás. Nem csupán néhány munkatárs hagyja el az országot, hanem komplett csoportok fognak össze és döntenek úgy, hogy máshol keresik a kenyerüket. Az utóbbi időben már megkezdődött például a szomszédos országokba való átjárás is. Szomorú tény, hogy a munkáltatók vaskalaposan kezelik ezeket. Kevesebb munkaerő, egy emberre pedig egyre több teher jut és ez bizony visszaüt, amely a minőségre és a hatékonyságra is kihat.

– A Bosch hatvani üzemében két héttel ezelőtt több százan sztrájkoltak, 15 százalékos béremelést követelve. Bizonyára követték az eseményeket.

– Figyeltük az eseményeket, szolidaritást vállalunk a dolgozókkal. A mi cégeink egy részénél úgyszintén megkezdődtek a felmérések. Amennyiben a tárgyalások megrekednek, óhatatlanul felmerül a nyomásgyakorlás bevetésének lehetősége. Nem idegenkedünk a sztrájktól. Az Autolivnél is például így sikerült megállapodásra jutni tavaly. Ha azonban tárgyalások megrekednek, nem kizárt egy figyelmeztető sztrájk vagy végső esetben munkabeszüntetés. Mindezek mellett úgy gondolom a károkozás egyik félnek sem jó. Jobb megállapodni, kompromisszummal meg lehet találni a közös nevezőt.

– Németország is küzd a szakemberhiánnyal, mi lehet az oka annak, hogy a szakszervezet érvényesíteni tudta követeléseit a csökkentett munkahetet illetően?

– Ez így van, kevés a szakember ott is, de míg hozzájuk folyamatosan érkeznek szakemberek, addig tőlünk elvándorolnak. Ez az óriási különbség. A bér az egyik motiváló erő, de beszélni kell arról is, hogy a Magyarországon lévő vállalkozások jelentős részénél a vezetési-szervezési kultúra is reformálásra szorul. Ezek elmozdulásával lehet nagyobb eredményt elérni. A másik nagyon fontos a digitalizáció. A német kollégák már felkészültek arra, hogy a munkaerő egy részét gépekkel fogják kiváltani. Itthon ez még gyerekcipőben jár. Nekünk is össze kell kapni magunkat, fel kell készülnünk a változásokra.

Forrás: autopro.hu