Európai, megyei és járási szintű adatokat, közte halálozási, életkilátásbeli és orvosi ellátásbeli mutatókat is térképes infografikonra vitt a KSH legújabb, Tér-Kép című kiadványa. Ezekből böngészett a napi.hu.

Az életkilátások az unión belül Spanyolországban, Olaszországban, Franciaországban, Luxemburgban, valamint Svédországban a legkedvezőbbek, míg a keleti országokban egy újszülött lényegesen rövidebb élettartamra számíthat.

Magyarországon 2005 és 2015 között a születéskor várható élettartam (75,7 év) az uniós átlag felett nőtt, de még így is jelentősen (5 évvel) elmaradt a tagországok átlagától (80,6 év) - állapítja meg a KSH Tér-Kép című kiadványa.

Az Európai Unióban 2015-ben egy újszülött fiú 77,9 éves, egy lány 83,3 éves élethosszra számíthatott, aminek a férfiak 80, a nők 76 százalékát tölthetik el egészségesen. Egy átlagos magyar állampolgár várható élettartama kedvezőtlenebb, mint az uniós átlag, mégis ebből arányaiban többet élhet egészségesen - olvasható a kiadványban.

Születéskor várható átlagos élettartam az EU-ban (2015)

Így néz ki a halálozás járásonként Magyarországon

2016-ban ezer lakosra országosan 12,9 halálozás jutott, ez a 2011. évivel megegyezett, a  2015. évitől pedig 0,4 ezrelékponttal elmaradt. A halálozási ráta 2011-ben leginkább Észak-Magyarország és az Alföld déli, valamint a Dunántúl délnyugati, határ menti járásaiban volt a legmagasabb, az ország középső, keleti, illetve északnyugati részeiben a legalacsonyabb.

A 2011-2016 közötti időszakban a halálozások ezer lakosra vetített száma hullámzóan alakult, ezért területi szinten nem rajzolódnak ki egyértelmű folyamatok, amely a területi egyenlőtlenségi mutatókat illetően is megfigyelhető - állapítja meg a kiadvány.

A járások közötti különbség 2011-hez képest valamelyest mérséklődött, hiszen míg a halálozási ráta a 2011-ben országos átlag alatti arányszámmal rendelkező 76 járás közül mindössze 22-ben csökkent, addig a korábban kedvezőtlenebb helyzetben lévő térségek többségében az előbbinél jelentősebb mértékű javulás következett be.

Ezer lakosra jutó halálozás járásonként (2016)

Az ezer lakosra jutó halálozások számának időbeli és területi jellemzőinek alakulásában nem mutatható ki egyértelmű tendencia, a legnagyobb csökkenéssel jellemezhető térségek is területileg szétszórtan helyezkednek el. Bár járási szinten jelentősek a változások, területi átrendeződés mégsem történt az ezer lakosra jutó halálozás számának alakulásában.

Így néz ki a várható élettartam megyénként

A 2016-ban született magyar férfiak átlagosan 72,4, a nők 79,2 évnyi élettartamra számíthattak, az átlagérték megyénkénti eltéréseit az alábbi ábra szemlélteti.

Születéskor várható élettartam megyénként (2016)

Hol hiányoznak legjobban az orvosok?

Érdekes lehet a halálozási és életkilátásbeli adatokat összevetni az orvosi ellátás hozzáférhetőségével. 2016-ban 41,5 ezer betöltött és 1,8 ezer betöltetlen orvosi állás volt Magyarországon, utóbbi a tervezett orvosi állások 4,3 százalékát képezte a KSH szerint. A legtöbb üres orvosi állás a fekvőbeteg-ellátásban jelentkezett (834), a járóbeteg-ellátásban 534 orvosi állás volt betöltetlen.

Az üres orvosi állások 37 százaléka Budapestre koncentrálódott, az országos hatáskörű egészségügyi intézmények jelenléte miatt, a tervezett állásokhoz viszonyítva azonban nem itt, hanem Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében alakult ki a legsúlyosabb orvoshiány, ahol az orvosi állások tizede volt betöltetlen, ezen belül a fekvőbeteg-ellátásban 15 százalék, szám szerint 114.

A 10 százaléknál nagyobb orvoshiány 7 százalékkal növeli a halálozási mutatókat, a szakdolgozók hiánya a kórházi fertőzések durva emelkedését generálja - hangzott el több szakmai konferencián is.

Az orvoshiány Komárom-Esztergom és Pest megyében is magasabb volt az átlagosnál.

Az egészségügyi szakdolgozók országosan 98,9 ezer állást töltöttek be, ami 3,8 ezerrel elmaradt az intézmények működéséhez szükséges állások számától, azaz a szakdolgozói állások 3,7 százaléka volt betöltetlen. Vas megyében az álláshelyek 8,3 százaléka maradt üresen, Budapesten 7,5 százalék, de Komárom-Esztergom és Pest megyében is jelentősebb volt a szakemberhiány az átlagosnál (5,3-5,5 százalék).

Az orvoshiánnyal küzdő Szabolcs-Szatmár-Beregben a szakdolgozó-hiány nem volt kiemelkedő.

A háziorvosi szolgálatot mintegy 6200 háziorvos, illetve házi gyermekorvos látta el 2016-ban. Közel 1600, többnyire ezer főnél kisebb községben nem volt helyben háziorvos. Átlagosan egy háziorvoshoz 1581 lakos tartozott, de Pest, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Győr-Moson-Sopron megyében 1700 főnél is többet látott el egy háziorvos.

További részletek, illetve a teljes kiadvány PDF-ben itt érhető el. Az életkilátásokról, hozzáférhetőségről, betegségekről és halálozásról további részleteket itt olvashat.

Forrás: napi.hu