Egyre kevesebb hallgató jár a felsőoktatásba és csökken a nappali képzésben résztvevők száma is. A legfrissebb adatok alapján azt láthatjuk, hogy több mint egy évtizede szinte töretlen a lejtmenet, mostanra olyan kevés hallgató jár felsőoktatási intézményekbe, mint 20 évvel ezelőtt – írja a Portfolio.

Az összes képzésben mindössze 283 350 hallgató vesz részt a 2017/18-as tanévben, ami 3700-zal kevesebb, mint egy évvel korábban, vagyis a létszám zuhanása az idei évben sem állt meg - derült ki a KSH adataiból. Ebbe a felsőfokú szakképzésen keresztül a doktori képzésig minden beletartozik.

Ilyen kevesen utoljára az 1998/99-es tanévben jártak főiskolára vagy egyetemre; akkor, amikor a felsőoktatási expanzió töretlenül zajlott. A 2000-es évek közepén meghaladta a 400 ezret a hallgatói létszám, ennek köszönhető, hogy sokat javult a diplomások aránya.

Felsőfokú alapképzésre már csak 170 300-an járnak, míg egy évvel korábban 174 160-an vettek részt. Mesterképzésen 34 850 hallgató tanul a megelőző évi 36 620 után.

Nappali képzésben 202 280-an vesznek részt a 2017/18-as tanévben, ami 3300 fős csökkenés az egy évvel korábbihoz képest. A visszaesés itt is folyamatos, 2007 és 2010 között például minden évben 240 ezer felett volt a nappali képzésre járó hallgatók száma, ezt követően azonban erőteljes zuhanás vette kezdetét. A mostani adat a 2002/03-as tanév óta a legalacsonyabb.

felsőoktatásban résztvevők számának folyamatos csökkenése összességében rendkívül kedvezőtlen Magyarország hosszú távú növekedési kilátásait illetően, noha részben demográfiai okokkal is összefügg a visszaesés. A kormányzat oktatáspolitikája szembemegy a fejlett országokéval, ahol minél magasabb képzettség megszerzésének irányába tesznek lépéseket, és egyre népszerűbb az élethosszig tartó tanulás. A magyar gazdaság versenyképessége szempontjából kulcsfontosságú lenne, hogy a jelenlegi trend a lehető leghamarabb megforduljon.

Mint a Portfolio a napokban bemutatta: a mikrocenzus idején (2016-ban) a népesség 18%-a diplomás volt, az érettségizettek aránya pedig 28%-ot tett ki. A foglalkoztatottság az iskolázottsági szint emelkedésével növekszik, míg a munkanélküliek aránya csökken. 2016-ban az 1,4 millió aktív korú diplomás 83%-a volt foglalkoztatott, amely a legmagasabb foglalkoztatottsági arány a különböző iskolai végzettségi csoportok között. A munkanélküliek aránya 2,1% volt körükben.

 Forrás: Portfolio


Ha Te is szeretnél a rabszolgatörvény ellen tiltakozni a Facookon és szeretnél egy ilyen keretet a profilképedre, akkor:
1. kattints a profilképedre
2. kattints a "keret hozzáadására"
3. írd be a keresőbe, hogy "Stop rabszolgatörvény"
4. húzással igazítsd a kívánt helyre
5. add meg, mennyi ideig akarod használni
6. fogadd el a változtatásokat

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ