A népesség 18%-a diplomás volt, az érettségizettek aránya pedig 28%-ot tett ki a mikrocenzus idején. A KSH tanulmánya szerint az iskolázottsági színvonal folyamatos emelkedésével a 2011. évi népszámlálás óta tovább csökkent az általános iskola 8. évfolyam vagy annál alacsonyabb végzettségűek aránya. 2016-ban 2 millió 217 ezren rendelkeztek alapfokú vagy annál alacsonyabb végzettséggel, vagyis a 15 éves és annál idősebbek 27%-a legfeljebb az általános iskola 8 osztályát végezte el. A foglalkoztatottság az iskolázottsági szint emelkedésével növekszik, míg a munkanélküliek aránya csökken. 2016-ban az 1,4 millió aktív korú diplomás 83%-a volt foglalkoztatott, amely a legmagasabb foglalkoztatottsági arány a különböző iskolai végzettségi csoportok között – írja a Portfolio.

A rendszerváltozás utáni időszak hozta az iskolázottságban a legnagyobb változást, az oktatás kiterjedését közép- és felsőfokú szinten egyaránt. A szakmunkás, szakiskolai oklevéllel rendelkezők aránya megnégyszereződött, az érettségizetteké megháromszorozódott, a diplomásoké pedig majdnem hatszorosára nőtt az elmúlt negyedszázadban - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2016-os mikrocenzusának adatairól készült tanulmányból.

 Javuló képzettség

A mikrocenzus időpontjában, 2016. október 1-jén a népesség 18%-a diplomás volt, az érettségizettek aránya pedig 28%-ot tett ki. A népesség 18%-ának a legmagasabb befejezett iskolai végzettsége szakmunkás, szakiskolai volt, 20%-ának pedig általános iskolai. Az alapfokű végzettséggel nem rendelkezők aránya a legalacsonyabb, 17%, többségük még nem tanköteles korú, illetve a mikrocenzus időpontjában általános iskolába járt.

Az iskolázottsági színvonal folyamatos emelkedésével a 2011. évi népszámlálás óta tovább csökkent az általános iskola 8. évfolyam vagy annál alacsonyabb végzettségűek aránya, és ezzel párhuzamosan tovább nőtt a közép-, illetve felsőfokú végzettségűeké. Megállt, illetve kismértékben csökkent a középfokú iskolában érettségi nélkül szerzett szakmai oklevéllel rendelkezők aránya.

 A nők iskolai végzettsége az elmúlt évtizedekben a férfiakét meghaladó mértékben emelkedett, ennek ellenére az alacsony iskolázottságúak körében továbbra is ők vannak többségben. 2016-ban a férfiak 30, a nők 36%-a legfeljebb alapfokú végzettségű volt, ami abból adódott, hogy a nők korösszetétele idősebb, és az idősek között gyakoribb az alacsony iskolázottság. Az érettségi nélküli szakmai oklevél az az iskolai végzettségi szint, ahol a férfiak aránya továbbra is jelentősen meghaladta a nőkét.

2016-ban a férfiak 31, míg a nők 35%-ának volt az érettségi a legmagasabb végzettsége. Először 1980-ban haladta meg az érettségizett nők aránya a férfiakét. Az 1960-as évekig a diplomások 80-90%-a férfi volt. 2001-ben ez az arány kiegyenlítődött, míg 2016-ban a diplomások több mint fele (56%) nő volt.

2016-ban 2 millió 217 ezren rendelkeztek alapfokú vagy annál alacsonyabb végzettséggel, vagyis a 15 éves és annál idősebbek 27%-a legfeljebb az általános iskola 8 osztályát végezte el. A 2011-es népszámlálás óta arányuk 5 százalékponttal tovább csökkent. A mikrocenzus időpontjában hazánkban 1 millió 750 ezer fő rendelkezett szakmunkás, szakiskolai végzettséggel.

A 15 éves és annál idősebb népességben azok aránya, akik középfokú iskolában, érettségi nélkül szereztek szakmai oklevelet 21% volt. A korábbi évtizedek emelkedése után az előző népszámlálás óta arányuk gyakorlatilag nem változott.

Több érettségizett, több diplomás

2 millió 700 ezer főnek a legmagasabb végzettsége általános vagy szakmai érettségi volt 2016-ban. Az érettségivel rendelkező középfokú végzettségűek száma és aránya az utóbbi évtizedekben töretlenül emelkedett. 2011-ben a 18 éves vagy annál idősebb népesség 31, 2016-ban 33%-ának érettségi volt a legmagasabb iskolai végzettsége.
Felsőfokú befejezett iskolai végzettséggel 1 millió 716 ezren rendelkeztek a mikrocenzus időpontjában. A 20 éves és annál idősebb népességben a diplomások aránya 4 százalékponttal emelkedett a 2011. évi népszámlálás óta, mára minden ötödik embernek van diplomája.

A 2011. évi népszámlálás óta tovább nőtt a gimnáziumi érettségivel rendelkezők aránya, és csökkent a szakmai oklevelet, bizonyítványt adó középfokú végzettségűek hányada, függetlenül attól, hogy azt érettségivel vagy anélkül szerezték. A szakmunkás, szakiskolai végzettségűek körében 1990 óta nem történt jelentős átrendeződés a tanulmányi területek között, 2016-ban az ilyen oklevelek kétharmadát a műszaki, ipari, építőipari képzések tették ki.

A felsőfokú végzettségűek között az oktatási területen diplomával rendelkezők aránya 2001 óta csökken, a társadalomtudományok, gazdaság és jogi területen végzettek aránya viszont 1990 óta 2016-ra közel kétszeresére nőtt (30%-ra), így a tanulmányi területek közül a legnagyobb arányúvá vált. A műszaki diplomások aránya 1990 óta szintén csökkent, majd 2011-ben némileg emelkedett, 2016-ban 19% volt. Iskolai végzettség és gazdasági aktivitás A 4 millió 503 ezer foglalkoztatott 61%-a középfokú végzettségű, több mint egynegyede diplomás volt 2016-ban.

Nem lesz munkanélküli, aki diplomát szerez

Az elmúlt öt évben valamennyi iskolázottsági szinten nőtt a foglalkoztatottság. A foglalkoztatottság az iskolázottsági szint emelkedésével növekszik, míg a munkanélküliek aránya csökken. 2016-ban az 1,4 millió aktív korú diplomás 83%-a volt foglalkoztatott, amely a legmagasabb foglalkoztatottsági arány a különböző iskolai végzettségi csoportok között. A munkanélküliek aránya 2,1% volt.

 A felsőfokú végzettségű 15-64 évesek közül minden tizedik volt ellátásban részesülő inaktív, az eltartottak aránya pedig 4,2%-ot tett ki. A nyugdíjasok és az eltartottak aránya is ebben a végzettségi csoportban volt a legalacsonyabb.

A felsőfokú végzettséggel rendelkező aktív korúak közül különösen magas a foglalkoztatottak aránya a műszaki, ipari és építőipari, illetve az egészségügyi és szociális gondoskodás területeken diplomával rendelkezők között (86%).

A szolgáltatások, valamint a humán tudományok és művészeti területeken végzettek körében 80, illetve 79% volt a foglalkoztatottak hányada. A munkanélküliek aránya egyedül a humán tudományokat és művészeteket tanultak csoportjában haladta meg a 3%-ot.

A férfiak foglalkoztatottsága minden képzési területen magasabb volt a nőkénél, a különbség a matematika, számítástechnika, egyéb természettudományok és a társadalomtudományok, gazdaság, jog területeken volt a legnagyobb. Az egészségügy és a szolgáltatás területeken végzettek körében közelítette meg leginkább a nők foglalkoztatottsága a férfiakét.

2016-ban a 15 éves és idősebb népességben az általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb végzettséggel nem rendelkező 270 ezer személy több mint háromnegyede ellátásban részesülő inaktív volt (főként nyugdíjas), 2011 óta az arányuk kismértékben csökkent. Az aktív korúakat vizsgálva - a 15-64 éves népességben - az ellátásban részesülő inaktívak aránya 43% volt, a csoport egynegyede pedig az eltartottak közé tartozott.

 Forrás: Portfolio