– A fokozódó munkaerőhiány arra sarkallja a munkaadókat, hogy humánerő-kapacitásaikat még hatékonyabbá tegyék, így növelve versenyképességüket is – mondta lapunknak Cseresnyés Péter. A Nemzetgazdasági Minisztérium munka­erőpiacért és képzésért felelős államtitkára szerint ennek ismereté­ben a felnőttképzési törvény módosításának elsődleges célja az oktatás rugalmassá tétele a törvény adta szabályozási eszközökkel, a munkaerőhiány csökkentése érdekében.

– A minisztérium idén csaknem 130, a magyar, német és amerikai gazda­sági kamara által ajánlott vállalatot kérdezett meg dolgozóik továbbképzéséről és a munkaerő-utánpótláshoz szükséges javaslataikról – mondta a Magyar Időknek Cseresnyés Péter, a Nemzetgazda­sági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtit­kára. Ismerte­tése szerint éles kontraszt rajzolódik ki: míg a nagyvállalatok tudatos és rendszeres továbbképzésben részesítik dolgozóikat, és folyamatos visszacsatolás mellett teszik még hatékonyabbá belső képzé­seiket, a kis- és középvállalkozások egyharmada nem képzi az alkalmazottakat.

Cseresnyés Péter, a Nemzetgazda­sági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtit­kára

– A rugalmasabb szabályozás a vál­la­lati tanfolyamok, továbbképzések szélesebb körű elterjedését is segítené a visszajelzések szerint is – hangsúlyozta Cseresnyés Péter. A szak­tárca ezért a szabályozás finomhangolásával segíti a válla­lati oktatási rendszer beindítását, kiterjesztését. Az államtitkár beszélt arról is, hogy a törvénytervezetben sze­replő módosítások elősegítik a vállalatok igényei­nek érvényesülését annak érdekében, hogy munkavállalóik át- és továbbképzése minél rövidebb idő alatt valósuljon meg, és annak keretében célzottan az adott munkakörnek megfe­lelő naprakész tudást szerezzenek.

Hozzátette, hogy ezt megelőzően júliustól feloldották az OKJ-n kívüli, egyéb szakmai (az úgynevezett B körös) képzéseket megalapozó tartalmi szabályo­zásra vonatkozó szigorú rendelkezéseket. Ismertetése szerint így lehetővé válik akár az OKJ-s szakképesítés moduljának vagy egy részének megszerzése is az egyéb, nem OKJ-s képzésekben. Mint mondta, ezáltal a képzés rövidebb idő alatt elvégezhető, és lehetőséget teremt arra, hogy a további modulok elsajátításával a teljes szakképesítést meg tudja szerezni a munkavállaló, ezzel együtt a szabályozás jobban igazodik a munkavállaló élethelyzetéhez.

– A felnőttképzési törvény módosításának elfogadása esetén egyszerűbbé válik az új munkaerő alkalmazásához szükséges, legfeljebb 30 órás időtartamú – betanító, ismeretfelújító, ismeretbővítő jellegű – képzések megvalósítása – hangsúlyozta Cseresnyés Péter. Ezeknél a képzéseknél lehetőség nyílik akár a szalagmunka betanítására, de a mérnökök tudásbővíté­sére egy új helyen való munkavégzéshez vagy új technológia elsajátításához, továbbá a kisgyerek mellett otthon dolgozók vagy a gyesről munkába visszatérők ismereteinek kiterjesztésére is.

Ismertetése szerint csökken a kapcsolódó adminisztráció, és csak adatszolgáltatási kötelezettség járul majd hozzá. Mint mondta, lehetővé válik, hogy a nagyvállalatok beszállítóinál dolgozók képzése államilag támogatott belső képzésként valósuljon meg, ezáltal a beszállítói kör dolgozói gyorsabban juthatnak olyan képzésekhez, amelyek szükségesek az esetleges technológiai váltáskor, illetve a hatékonyságuk növeléséhez. Cseresnyés Péter közölte: a rugalmasabb felnőttkép­zési szabályozás kialakítása kiterjed a nyelvi képzésekre is, ezentúl a szintek között is meg lehet kezdeni a tanulmányokat, vagy be lehet kapcsolódni az oktatásba.

– A törvénymódosítás révén megvalósulhat az államilag elismert szakképesítések és egyéb szakmai képzések egymáshoz közelítése, amely elősegíti a munkaerőhiány által keltett feszültségek oldását – fogalmazott az államtitkár.

Forrás: Magyar Idők