A szakszervezetek kedvelt statisztikai adata a munkával töltött időről szóló kimutatás. E szerint a magyarok különösen sokat dolgoznak, az OECD-tagállamok viszonylatában is a felső harmadban áll hazánk ezzel az adattal, az unióban pedig csak Görögország előzi meg a magyarokat – írja a Népszabadság.
Mi ugyanis átlagosan évi 1976 órát töltöttünk munkával tavaly, a görögök pedig több mint kétezret. Ez valóban sok, főleg összehasonlítva a német munkavállalók 1400 óra alatti statisztikájával. Persze nem Németországhoz vagy Norvégiához kell hasonlítani hazánkat, de Csehországban és Szlovákiában is érezhetően kisebb az adat: 1800 óra felett, illetve az alatt dolgoznak.
Valójában azonban ez az adat azt mutatja meg, mennyi időt töltünk a munkahelyünkön, hány órás a munkaidőnk. Ez valóban igen sok, ám ezt az időt nem töltjük el túl hatékonyan, illetve a munka, amelyet végzünk, nem kifejezetten hasznos.
Fontos megjegyezni, hogy az adatok az átlagot mutatják, vagyis természetesen vannak munkakörök, ahol a munkavállalók erőn felül teljesítenek, és a hozzáadott érték kiemelkedő. Az átlag azonban meglehetősen lehangoló, vagyis a munkavállalók termelékenysége rendkívül alacsony, gyenge hatásfokú.
Az OECD adatai szerint a munka termelékenysége, vagyis hogy a GDP arányában mennyit hoz egy óra munka, Magyarországon nem éri el a német teljesítmény felét. Itthon 2014-ben egy óra munka értéke 31,1 dollár volt, Németországban 63,5. Régiós összehasonlításban nagyjából Lengyelországgal vagyunk egy szinten, ott 29,5 dollár volt a mutató. Szlovákia 38,1 dolláron állt, Csehország 35,3, Szlovénia pedig 39,6 dolláron. Az unió átlaga 49,8 dollár. Ez sem akkora nagy teljesítmény az Egyesült Államokkal összevetve, ahol a termelékenységi mutató meghaladja a 67 dollárt óránként.
Az unió 28 tagállamát figyelembe véve a magyar termelékenység az uniós átlag 62 százalékát éri el. Az utóbbi években ez az arány folyamatosan javult, éves szinten egykét százalékponttal sikerült feljebb kúszni. Ám Szlovákia például már 75 százalékon áll, és folyamatosan emelkedik, s várhatóan Lengyelország is könnyen le fogja nyomni a magyar mutatót egy-két éven belül.
A gond ugyanis nem csak az, hogy a magyar érték rendkívül alacsony – csak Lettország, Lengyelország és Észtország mutatói rosszabbak.
Az sokkal nagyobb probléma, hogy a közeljövőben nem látszik a javulás. Az elkövetkező évekre ugyanis egészen szerény növekedést jósol Magyarország számára az OECD: termelékenységünk jövőre 1,4, míg 2017-ben 2,7 százalékkal emelkedhet. Ez nem éri el a német adatot sem, bár az osztrák várakozásnál jobb – Ausztria két év alatt sem éri majd el a kétszázalékos növekedést, ám szomszédunk termelékenységi mutatója 56,7 dollár óránként.
A magyar mutatóról szóló becslés trendszerűen megfelel a kormány várakozásainak is, bár jövőre a költségvetésben egy százalék alatti növekedést prognosztizált a kabinet. Ehhez képest azonban Szlovákia 7,7, majd 2016-ban tízszázalékos növekedést is elérhet, Lengyelország pedig, amely most kicsivel mutat rosszabb termelékenységet hazánknál, jövőre 12, két év múlva pedig 15 százalékkal is javulhat az OECD szerint.
Összességében elmondható: hiába pumpálja fel mesterségesen a kormány közmunkásokkal a munkavállalói létszámot, ez nem fog különösebben meglátszani a gazdasági mutatókon. A termelékenységet leginkább a nagy hozzáadott értékű munkával lehet emelni – nem véletlen, hogy a pénzügyi központ Luxemburg 92 dolláros mutatóval rendelkezik, az olajkitermelő Norvégia pedig 85 dollárral.
A nagy hozzáadott értékű munka azonban nemhogy nem az árokásás, de még a kormány sikerpropagandájaként funkcionáló autóipari munka sem. Az összeszerelő üzemek és gyárak ugyanis nem termelnek túl sok hozzáadott értéket. Ehhez innováció és fejlesztés kellene.
Forrás: Népszabadság
http://nol.hu/gazdasag/feleannyit-er-a-munkank-mint-a-nemeteke-1565013
