Érdemben nem változott a tavalyi évhez képest a feketén foglalkoztatottak száma, ugyanakkor bizonyos ágazatokban jelentős növekedést tapasztaltak a hatóságok. A munkáltatók továbbra is a bejelentési kötelezettségüket mulasztják el elsősorban a részmunkaidősöknél. Új trend, hogy az idén jelentősen megemelt minimálbérek miatt sok olyan cég, amelyik az előző években még bejelentette alkalmazottait, idén ezt már nem tette meg. A kis- és középvállalkozásoknál is több a mulasztás, pedig náluk nőtt a türelmi időszak is – írja a Magyar Idők.

Jelentősen megnőtt a múlt évhez képest az év első kilenc hónapjában a feketén foglalkoztatottak száma a mezőgazdaságban, a kereskedelemben, valamint az építőiparban – olvasható a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatásfelügyeleti főosztályának jelentéséből. Szeptember végéig a hatóságok 13 958 munkáltatót ellenőriztek, a vizsgálatok során a foglalkoztatók 71 százalékánál tártak fel munkaügyi jogsértéseket. A jogsértő munkahelyek aránya 2016-hoz képest gyakorlatilag nem változott. Az ellenőrzési tapasztalatok szerint nőtt a feketefoglalkoztatás, ezt a vizsgált munkavállalók 15,9 százalékánál fedték fel, és közel tízezer munkavállalót érintett. A legnagyobb feketén foglalkoztató ágazat az építőipar, a feketemunkások 40 százalékát valamelyik építőipari szereplőnél fogták.

Több a feketén foglalkoztatott a mezőgazdaságban is. A jelentés szerint az agrárvállalkozások valamennyi feketén foglalkoztatott munkavállaló 9 százalékát alkalmazták, amely a tavalyi hasonló időszak öt százalékához képest kiugró növekedést mutat. Szintén növekedett a feketemunkások aránya a kereskedelemben és a vendéglátásban, és továbbra is magas a számuk a feldolgozóiparban, bár ebben az ágazatban már kevesebb a szabálytalanság.

A feketefoglalkoztatással kapcsolatban összességében megállapítható, hogy a kevesebb ellenőrzés miatt egyes ágazatok részaránya ugyan csökkent az összes feketefoglalkoztatottat tekintve, illetve vannak olyan ágazatok, ahol számszerűleg is kevesebb volt a feketén foglalkoztatott munkavállaló, de a vizsgált és meghatározó gazdasági ágazatokon belül – a gépipart leszámítva – nőtt a feketefoglalkoztatás aránya az ellenőrzéssel érintett munkavállalókra vetítve, valamint nőtt az összes feltárt feketén foglalkoztatott munkavállaló abszolút száma is.

A szabálytalanságok között meglehetősen magas az egyszerűsített foglalkoztatással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása. A jelentés kiemeli: a bejelentés elmulasztása hátterében továbbra is a közterhek befizetésének elkerülésére, illetve az egyszerűsített foglalkoztatás időbeli korlátainak kijátszására irányuló szándék húzódik meg. A munkaadók előszeretettel hivatkoznak adminisztrációs hibára, valamint a könyvelő mulasztására. Szintén gyakori szabálytalanság a részmunkaidős bejelentés, de az esetek döntő többségében a bizonyítás nagyon nehéz, mivel a munkájukat féltő dolgozók nem mernek a munkáltatójuk ellen nyilatkozni.

Az összefoglaló szerint a gazdasági válság miatt bevezetett, a kis- és középvállalkozások támogatását célzó enyhébb szankciók mára már nem feltétlenül tartják vissza a jogsértésektől az egyebekben gazdaságilag egyre inkább magukra találó munkáltatókat. A többség már tudatában van annak, hogy a legsúlyosabb esetben sem kell a bírságszankcióval számolnia, és más hátrányos következménye sincs az első jogsértésnek, viszont a bejelentés nélküli foglalkoztatással jelentős költségcsökkentést érhetnek el a befizetendő adók és járulékok megtakarításával.

Új jelenség – vélhetően a jelentősen megemelt minimálbérek miatt –, hogy egyess munkáltatók a korábbi években még legálisan foglalkoztatták alkalmazottjaikat, ám idén már feketén alkalmazták őket. A harmadik országból érkezők szabálytalan foglalkoztatása viszont már nem jellemző az utóbbi időben.

Forrás: Magyar Idők