Magyarországi kft. külföldi leányvállalatokban is ügyvezető, kell-e, és, ha igen, hogyan a külföldi munkavégzéséből származó jövedelme után Magyarországon járulékot fizetni? – kérdezte az adozona.hu olvasója. dr. Radics Zsuzsanna, tb-szakértő válaszolt.

„Magyar kft. Magyarországon lakó ügyvezetője a kft. román és a szlovák leányvállalatában is ügyvezető, munkaszerződés alapján Romániában és Szlovákiában is munkabérben részesül. A biztosítási kötelezettség igazolásához a magyar ügyvezető rendelkezik A1-es igazolással, mely szerint a magyar tb-szabályok vonatkoznak rá, így Szlovákiában és Romániában nem vonnak az ügyvezető béréből járulékot, illetve a leányvállalatok sem fizetnek az ügyvezető bére után járulékot. A Szlovákiában és a Romániában kapott munkabér után kell-e Magyarországon a munkáltatót és munkavállalót terhelő járulékot fizetni? Ha kell, munkáltatóként és munkavállalóként mennyit és milyen címen, kinek és hogyan kell levonni, illetve kinek és hogyan kell bevallani és befizetni?" – kérdezte olvasónk.

   Az kérdésben leírt esetben Szlovákiából, Romániából kapott bér után meg kell fizetni a magyar tb közterheket a magyar szabályok alapján, azaz

– a járulékfizetés mértéke az 1997. évi LXXX. törvényen, míg
– a szociális hozzájárulási adófizetés 2011. évi CLVI. törvényen alapul.

   A tb-közterheket a 08INT nyomtatványon kell bevallani. A biztosítási jogviszonyokat (külön a szlovák és külön a román jogviszonyt is) a T1041INT nyomtatványon kell bejelenteni.

   Jogszabályi alap a 1997. évi LXXX. törvény 56/A paragrafusa, mely a következőképpen rendelkezik:

   A magyar jogszabályok szerint bejegyzésre nem kötelezett külföldi foglalkoztató (a továbbiakban: külföldi vállalkozás) javára biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony keretében munkát végző foglalkoztatott részére kifizetett járulékalapot képező jövedelem alapulvételével a külföldi vállalkozás a 1997. évi LXXX. törvény 19. § (2)-(3) bekezdéseiben meghatározott nyugdíjjárulékot, valamint egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot állapít meg és von le.

   A külföldi vállalkozás a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal összefüggő bejelentési, járulékfizetési és bevallási kötelezettséget az Art. 8. és 9. paragrafusaiban meghatározott képviselő útján, ennek hiányában közvetlenül saját maga teljesíti. Ha a külföldi vállalkozás a járulékkötelezettséget közvetlenül teljesíti, a biztosítás kezdetét megelőzően köteles bejelentkezni az állami adóhatóságnál, és kérelmezni, hogy az állami adóhatóság foglalkoztatói minőségében vegye nyilvántartásba.

   Ha a külföldi vállalkozás a járulékkötelezettségek teljesítésére nem rendelkezik Art. szerinti képviselővel, és a fenti bejelentkezést is elmulasztja, az általa foglalkoztatott természetes személy biztosításával összefüggő bejelentési, járulékfizetési és bevallási kötelezettséget a foglalkoztatott teljesíti, és viseli a járulékkötelezettségek elmulasztása miatti jogkövetkezményeket (ide nem értve a mulasztási bírságot és az adóbírságot).

  A biztosítási és járulékfizetéssel összefüggő bevallási, adatszolgáltatási kötelezettségét havonta, a tárgyhónapot követő hónap 12-éig elektronikus úton kell teljesíti az állami adóhatóság részére, az erre kötelezettet az 1997. évi LXXX. törvény 44. paragrafusban, a 46-47. paragrafusokban, valamint az 50. paragrafus (6) bekezdésben meghatározott nyilvántartási és igazolási kötelezettség nem terheli.

   A járulékbevallás tartalmazza:

– a külföldi vállalkozás nevét, székhelyét, adóazonosító számát,
– a foglalkoztatott természetes személyazonosító adatait, nemét, állampolgárságát,
– a foglalkoztatott taj-számát, adóazonosító jelét,
– a járulékalapra, a járulékok összegére, a biztosítási (foglalkoztatási) idő „tól-ig" tartamára vonatkozó adatot,
– annak az időszaknak a megjelölését, amely alatt a biztosított természetes személy járulékalapot képező jövedelemmel nem rendelkezett, és
– a külföldi vállalkozásnak az illetősége szerinti állam hatósága által megállapított adóazonosító számát, ha a járulékkötelezettséget a foglalkoztatott teljesíti.

Forrás: adozona.hu