A világ száz országában tilos a nőknek bizonyos munkákat végezniük – csupán azért, mert nők. Több mint százötven országban van legalább egy törvény, amely a nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetéseket tartalmaz – írja a Magyar Idők.
Mindössze tizennyolc olyan ország létezik, ahol a nőket semmiféle törvény nem hozza hátrányos helyzetbe. Ez csupán a jéghegy csúcsa a jogi akadályok hegymenetében azoknak a nőknek, akik teljes gazdasági potenciáljukat szeretnék kibontakoztatni. A Világbank-csoport új kutatása, amelyet a Women, Business and the Law 2016 című jelentésében tett közzé, rámutatott arra, hogy 32 országban nem folyamodhatnak a nők útlevélért úgy, mint a férfiak, és 18 országban nem juthatnak munkához, ha férjük úgy érzi, az nem szolgálja a család érdekeit. Jordánia és Irán ezek közé az országok közé tartozik. 59 országban nem léteznek a nők munkahelyi szexuális zaklatása esetére vonatkozó jogszabályok. Mianmar, Üzbegisztán és Örményország azon 46 ország közé tartozik, ahol nem létezik jogvédelem a családon belüli erőszak ellen. Dióhéjban: a kutatás eredménye lehangoló olvasmány mindazoknak, akik a társadalmi összetartozás és a szegénység megszüntetése pártján állnak.
Azok az országok, amelyek törvényei hátrányos megkülönböztetéseket tartalmaznak a nőkkel szemben, és nem segítik elő a nemek közötti egyenlőséget, gazdaságilag szenvedő helyzetben vannak. Korábbi kutatások eredményei azt mutatták, hogy a nők vállalkozásai és munkaerőpiaci részvételük mintegy 27 százalékos jövedelemkiesést idéz elő a Közel-Keleten és Észak-Afrikában, 19 százalékos kiesést Észak-Afrikában, 19 százalékosat Dél-Ázsiában, 14 százalékosat Latin-Amerikában és a Karib-térségben, valamint 10 százalékosat Európában. Ezek olyan veszteségek, amelyeket sok ország – különösen azok, ahol magas szintű a szegénység – nem engedhet meg magának.
Van azonban jó hírünk is: olyan országok, mint Banglades, ösztönzik a nők munkaerőpiaci részvételét. Ha továbbra is ebben az irányban haladnak, a női munkaerő aránya az elkövetkező tíz évben 34-ről 84 százalékra növekszik, 1,8 százalékponttal növelve az ország GDP-jét. Az 1990-es években nagyon kevés ország hozott olyan törvényeket, amelyek az erőszakkal szemben védték a nőket, most pedig 127 ország teszi ezt meg részben, mivel a világ fokozottabban tudatában van a nőkkel való rossz bánásmód emberi és gazdasági költségeinek. Amikor a nők számára megengedett, hogy a maguk választotta szakmában dolgozzanak, amikor a pénzügyi szolgáltatásokhoz hozzájutnak, és amikor a családon belüli erőszakkal szemben a törvény védi őket, akkor nemcsak gazdasági teljesítőképességgel rendelkeznek, hanem hosszabb életűek is. Minél nagyobb beleszólásuk van a háztartási jövedelmekbe, minél inkább résztvevőkké válnak a gazdaságban, annál több lánygyermek iratkozhat be a középiskolába, ez pedig annál nagyobb előnyökkel jár gyermekeik, közösségeik és országaik számára. Lényegében minden egyes további elemi iskolai év befejezése 10-20 százalékkal, minden további középiskolai év pedig 15–25 százalékkal növeli a lányok lehetséges bérét.
A Közel-Keleten és Közép-Ázsiában a leginkább elterjedtek a nők munkavállalásával kapcsolatos korlátozások, sok nőt távol tartva számos foglalkozástól. Ugyanakkor mindig is ők voltak a világ legnagyobb reformerei, amikor esélyegyenlőséget kellett biztosítani a vállalkozás és a foglalkoztatás terén. Mindez a magánszektor számára is előnyös. Egy 6500 cégre kiterjedő multinacionális felmérés kimutatta: ahol a nők nagyobb számban voltak jelen az igazgatótanácsokban, ott kisebb volt a valószínűsége annak, hogy a cégnél csúszópénzek vagy csalás miatt botrány tör ki. Mégis meglepő, hogy csupán kilenc országban van olyan jogszabály, amely előírja, hogy tőzsdén jegyzett cégek igazgatótanácsának legalább egy női tagja kell hogy legyen.
A szegénység elleni küzdelem és a nemek közötti egyenlőség közötti kapcsolat erős. Ezért munkálkodunk sok országgal együtt azon, hogy legyőzzük a nemi korlátokat. Olyan országokkal működtünk együtt, mint Elefántcsontpart, a nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetésre irányuló jogszabályok megszüntetése érdekében. A Kongói Demokratikus Köztársaságban támogattuk a kormányzatot az új családjogi szabályok tervezetének megszövegezésében, amely megszünteti a nők részvételével kapcsolatos korlátozásokat, és javítja az üzleti környezetet számukra.
A politikai döntéshozóké a választás. Használhatják azokat a tömeges bizonyítékokat, amelyek azzal jelzik az egyenlőség gazdasági előnyeit, hogy megszabadítják jogrendszerüket a nőket visszafogó, őket hátrányosan megkülönböztető jogszabályoktól. Vagy fenntarthatják a status quót, és egész társadalmakat ítélhetnek arra, hogy továbbra is nagyobb szegénységben éljenek, mint amilyenben élniük kellene.
A szerző a Világbank műveleti vezetője és ügyvezető igazgatója
Forrás: Magyar Idők
