Továbbra sem elégedett a kormány a bíróságokkal és a bírókkal – legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy immár sokadik alkalommal próbálkozik saját embereivel vagy a kormánypárthoz lojális személyekkel feltölteni a bírói szervezetet. Most a bírói pályázatok elbírálásának szabályait írta át a kabinet, ráadásul úgy, hogy az érintettek – a bírók – javaslatait nem vette figyelembe. Az Igazságügyi Minisztérium ugyanis az október 31-én kiadott rendeletéről - (14/2017. X. 31.) „a bírói álláspályázatok elbírálásának részletes szabályairól és a pályázati rangsor kialakítása során adható pontszámokról szóló 7/2011. (III. 4.) KIM rendelet módosításáról” – október 26-án kelt meghívójában október 27-ére hívta össze szakmai egyeztetésre a szakmai szervezeteket, időt sem hagyva az érdemi párbeszédre, írja a Népszava.
Az Országos Bírósági Hivatal (OBH), a Kúria és az Országos Bírói Tanács (OBT) elnöke mellett meghívták a bírói érdekképviseleti szervek vezetőit, így a Magyar Bírói Egyesület (MABIE) elnökét is. „A szakmai egyeztetés előzményei, körülményei, a tervezet megismerésére biztosított és megalapozott észrevétel előterjesztését lehetetlenné tevő rövid idő, majd a módosító rendelet napokon belül történő kibocsátása megkérdőjelezi a szakmai egyeztetés komolyságát, különösen annak fényében, hogy a kiadott rendeletben csupán minimálisan tükröződnek vissza a megbeszélésen elhangzottak” - közölte pár nappal későbbi állásfoglalásában a MABIE.
Az egyeztetésről egyebet hivatalosan nem tudni, de lapunk értesülései szerint nem csak a bírói egyesület fejezte ki egyet nem értését az IM-rendelettel kapcsolatosan, az OBH és az OBT vezetői sem örültek a jogszabálynak. Ami nem is csoda, hiszen a rendelet lényege, hogy a pályázatok elbírálásánál eddig a legfontosabb szerepet betöltő bírói tanácsok véleményének csökken a súlya, a közigazgatásban való jártasság viszont többet nyom majd a latban. Mint a MABIE fogalmazott: „A meghívó mellékletét képezte egy merőben új, a KIM rendeletet alapvetően megváltoztató, a pályázati rangsor kialakításában a bírói jogállási törvény szerint meghatározó szerepet játszó bírói tanácsok jogosítványait lényegesen korlátozó normaszöveg-tervezet.”
A közigazgatásban való jártasság felülpontozása azt jelenti, hogy a jövőben a kormány- vagy egyéb hivatalban dolgozók, a minisztériumok alkalmazásában lévők, ha jogi végzettséggel rendelkeznek, eséllyel pályázhatnak bírói állásokra. Elvben eddig is indulhattak a pályázatokon, de szinte soha nem nyerték el a bírói státuszt, mert a pályázók addigi bírósági gyakorlata (fogalmazó, titkár) és a bírói tanácsok véleménye volt a döntő. A jövőre induló új közigazgatási perrendtartás miatt mindenképpen szükség lesz új bírókra, egy korábbi OBH-anyag mintegy 200-ra becsülte számukat, s a közigazgatási tapasztalat valóban nem árt a közigazgatási pereknél. A kormány pedig pontosan ezzel érvel.
Amikor nyár közepén a 444.hu először írt arról, hogy változtatna a kormány a bírói pályázatok elbírálásán, az IM közlemény adott ki, amelyben nem is tagadta ezt a szándékát, inkább a szakmaiságra hivatkozott: „Az IM fontosnak tartja, hogy közigazgatási bírói álláshelyre egyenlő eséllyel pályázhassanak a bíróságokról és a közigazgatásból jelentkezők, és a pályázatok elbírálásakor elsődleges jelentőségűek legyenek a szakmai követelmények.” Azt is írták, hogy „a jelenleg hatályos pontozási rendszerben nem kellőképpen elismert a közigazgatásból pályázók közigazgatási szakismerete, valamint olyan kritériumokat is tartalmaz - például részvétel az Országos Bírósági Hivatal (OBH) képzésén, instruktori feladatok ellátása -, amelyeket nem tudnak teljesíteni”.
Az IM mostani rendeletéről, amelyre ugyancsak a 444.hu hívta fel a figyelmet, Völner Pál a tárca parlamenti államtitkára azt mondta a Magyar Hírlapnak, hogy szakmai egyeztetések után változtattak a pontozási rendszeren. A szubjektíven adható pontokat éppen azért felezték meg, hogy a bírói tanács „ne írhassa totálisan felül” az objektív kritériumok szerint elérhető eredményeket, és a külsős pályázóknak is legyen esélyük a bírói posztok elnyeréséhez. „Mutassanak egyetlen személyt a bírói karból, akit a Fidesz küldött!” – tette hozzá Völner, aki szerint teljes mértékben biztosított az igazságszolgáltatás függetlensége.
Mindez akár igaz is lehetne a közigazgatási bíráskodásra, ahol valóban előny a közigazgatási jártasság, ám az IM-rendelet en bloc változtatott a bírói pályázatok elbírálási szabályain - mondta egy budapesti - névtelenséget kérő – bíró. A kormányzati szereplőkkel szemben ő úgy vélte, hogy a Fidesz 2010-es hatalomra kerülése óta próbálja a bírói kart saját képére formálni, de szerinte szerencsére eddig nem járt sok sikerrel, amit a megújuló befolyásolási kísérletek is igazolnak.
Nem a szakmaiságot, a jogszerűséget kell vizsgálni
Fleck Zoltán szerint is az lehet a rendeletmódosítás oka, hogy a kormányzat próbálja saját embereit helyzetbe hozni. Mint fogalmazott, a bírói hatalom kényes terület, ahol a függetlenség az egyik legfontosabb szempont. A bírói hatalommal szemben világszerte a legkönnyebben elérhető befolyásolási eszközt használják a kormányzatok, ez pedig nem egyéb, mint a bírók kinevezésére, előmenetelére vonatkozó szabályok megváltoztatása. A törekvés az OBH-elnök személyi döntéseinél is érvényesül, amikor belenyúl a pályázatokba, sok esetben eredménytelennek nyilvánítva azt - tette hozzá a jogszociológus. A jövőre induló közigazgatási bíráskodás miatt szükség lesz mintegy 200 új bíróra, az ő kiválasztásukkal indokolta a kormány a bírói pályázatok elbírálása szabályainak megváltoztatását, azt, hogy a közigazgatási tapasztalat a jövőben nagyobb súllyal szerepel majd az értékelési szempontok között. Ám Fleck szerint szó sincs erről, a közigazgatási döntések bírói felülvizsgálatához sem annyira szakmai, hanem jogi jártasság szükséges. Hiszen a közigazgatási szervezetek döntéseivel szembeni jogovoslatról van szó a közigazgatási perek esetében, márpedig a bíróságoknak nem a döntések szakmaiságát, hanem jogszerűségét kell vizsgálnia - tette hozzá Fleck.
Magyarázata szerint itt olyan perekről van szó - például adóügyekről -, amelyekben az állam valamely szervének a döntése ellen az állampolgár bírósághoz fordul. Márpedig a mai közigazgatási kar a politikai lojalitás alapján állt össze, egy külön államtitkár foglalkozott azzal a kormányban, hogy főosztályvezetői szintig megtisztítsák a közigazgatást a hatalomhoz nem lojális emberektől. Fleck úgy látja, ezek a hatalomhoz hű személyek kerülnek most előnybe a bírósági pályázatok elbírálásánál. Kérdésünkre, hogy egy miniszteri rendelet, amely objektív szempontokat ad meg az értékeléshez, s továbbra is a bírói tanácsokra bízza a rangsorolást, valóban befolyásolni tudja-e a bírói kar összetételét, határozottan igennel felelt, mondván: az eddig zárt bírói pálya megnyitása mögött jelentős politikai érdekek állnak.
Nem csak Fleck Zoltán kifogásolja Handó Tünde gyakorlatát. Több példa van arra, hogy az OBH-elnök eredménytelennek minősített bírói vezetői pályázatot, majd egy évre megbízott valakit a feladat ellátásával. Egy év után viszont csak az pályázik már, vagy az kerül előnyös helyzetbe, akit ő megbízott. Erről a gyakorlatról beszélt Szepesházi Péter, a Budai Központi Kerületi Bíróság bírója a 444.hu-nak, hozzátéve: "Ha nem a pályázaton dől el, hogy kiből lesz vezető, hanem olyan kerül pozícióba, aki nem pályázott, akit Handó Tünde nevezett ki egy évre, akkor csorbul az állampolgár érdeke, mert nem biztos, hogy a legszakmaibb ítéletet kapja."
Vasvári Csaba, a Pesti Központi Kerületi Bíróság csoportvezető bírája pedig be is perelte Handó Tünde OBH-elnököt - és a Fővárosi Ítélőtábla elnökét -, mert hiába rangsorolták első helyre két, a Fővárosi Ítélőtábla bírói posztjára kiírt pályázaton is, mindkét pályázat eredménytelenül zárult, mégpedig azzal, hogy indokolatlanná vált az álláshely betöltése.
Bírósági titkár volt korábban az összes tavaly kinevezett új bíró
Az OBH elnöke tavaly 122 bírói álláspályázatot írt ki, amelyek közül 28 volt eredménytelen, 59 bíró kinevezésére tett javaslatot – melyeket a köztársasági elnök el is fogadott –, 35 esetben pedig bíró áthelyezéséről döntött (sikeres pályázat alapján a bíró másik bíróságon folytatja az ítélkezést). Egy bíró áthelyezésére a Kúria elnökének javaslatára került sor (a Kúriára kiírt pályázatot a Kúria elnöke bírálja el - a szerk.) . Az 59 bíróvá kinevezett személy közül korábban valamennyi pályázó bírósági titkárként dolgozott.
A 122 pályázatból 88 esetében a bírói tanácsok rangsorával egyezően hozta meg döntését Handó Tünde, az OBH elnöke, a bírói tanács által felállított rangsortól való eltéréshez pedig 6 esetben kérte az OBT egyetértését, amelyet valamennyi esetben meg is kapott.
A pályázat elbírálása a következő menetben zajlik. A pályázót meghallgatja az érintett bíróság bírói tanácsa, ami ennek alapján felállít egy rangsort a pályázók között. A rangsorolást a törvény és az említett IM-rendelet részletesen szabályozza. A törvényszék, illetve az ítélőtábla elnöke egyetérthet, illetve - írásban indokolva -javasolhatja a második vagy harmadik helyen álló pályázót. Ha az OBH elnöke a rangsor első helyén álló olyan pályázót választ, aki nem bíró, bírói kinevezésére tesz előterjesztést az államfőhöz, ha viszont bírót választ, akkor maga dönt áthelyezéséről. Ha az OBH-elnök a rangsor második vagy harmadik helyén szereplő pályázót választja, szükséges az OBT egyetértése.
Forrás: Népszava
