Közel ugyanannyi orvos hagyta el 2017 első hat hónapjában Magyarországot, mint egy évvel korábban, csak a fogorvosok elvándorlása csökkent – olvasható a Világgazdaságban.
Az idei első fél évben 324 orvos, 78 fogorvos, 327 egészségügyi szakdolgozó és 19 gyógyszerész kért hatósági bizonyítványt külföldi munkavégzéshez. Egy évvel korábban, vagyis 2016 első felében a külföldre távozó orvosok száma 400 felett volt, a fogorvosok száma pedig valamivel száz feletti – derül ki az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) legfrissebb adataiból. 2016-ban egész évben 823 egészségügyi dolgozó kért külföldi munkavállaláshoz engedélyt.
Ezenfelül további 208 külföldi állampolgárságú, de Magyarországon végzett szakorvos is kért hatósági bizonyítványt külföldi munkavégzéséhez. Idén 41 férfi szakápoló is külföldi munka miatt hagyta el a magyar egészségügyet. A több mint háromszáz külföldi munkát elvállaló szakdolgozó közül 130-an Németországba mentek, 57-en Ausztriába, 43-an pedig Angliát jelölték meg munkavállalásuk célországaként. A legidősebb egészségügyi szakdolgozó, aki kérelemmel fordult az ÁEEK-hez, egy a 60–65 éves korcsoportba tartozó nő volt.
Az orvosok közül idén 59 jelölte meg célországként az Egyesült Királyságot, 54-en Németországot, 38-an pedig Svájcba mennek gyógyítani. A tíz leggyakrabban választott célország között hetedik helyen Románia áll, a szomszédos országot 19 orvos jelölte meg célországként. Öt-öt orvos Malawiba és Dániába megy gyógyítani.
Az Európai Bizottság adatai szerint 2020-ra egymillió egészségügyi szakember hiányzik majd az egészségügyi ellátórendszerből, és emiatt a betegek 15 százaléka ellátatlan maradhat. Magyarországon is jelentős az orvosok és az ápolók hiánya. 2017 nyarán a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a humán egészségügyi és szociális ellátás területén 7028 állás volt betöltetlen.
Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár 2017-re is meghatározta a legjelentősebb orvosi hiányszakmákat. A legnagyobb gond az érsebészet területén van, majd ezt követi a gyermek- és ifjúságpszichiáter, a fül-orr-gégész, az igazságügyi orvos, valamint az ortopéd és a traumatológus orvosok hiánya. Az államtitkár kiemelte, hogy Nógrád megyében valamennyi alap- és szakorvosi szakképesítés hiányszakmának minősül.
Az orvosképzésben is monitorozzák, hogy hány hallgató jelentkezett az aktuális hiányszakmák képzéseire. Az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ (ENKK) 2016-os beszámolója szerint a szakorvosok 2010 óta 46–51 százalékban kezdik meg hiányszakmában a szakképzésüket, 2015-ben a rezidensek 46 százaléka választott hiányszakmás szakképzést. Az egészségügyben az elvándorlás következtében is alakultak ki hiányszakmák, ilyen a többi között az aneszteziológia, intenzív terápia, belgyógyászat, háziorvostan, sebészet, csecsemő- és gyermekgyógyászat, valamint a szülészet-nőgyógyászat. Ugyanezek a területek számítanak hiányszakmának egyébként az Európai Unió legtöbb tagállamában is. Az ENKK adatai szerint az évi csaknem ezer kivándorló orvos száma megegyezik az azonos évben végzők számával. A Magyar Kórházszövetség szerint 5-6 ezer orvos dolgozik külföldön, az orvosok mintegy 10 százaléka.
Forrás: Világgazdaság
