Időről időre előkerül az egyszámjegyű személyi jövedelemadó kérdése, és már évek óta csak azt halljuk, mikor lehet reális elképzelés – írja az mfor.hu.

 Legelőször egy 2013. májusi keltezésű cikkben találtunk nyomát annak, hogy Orbán Viktor kifejezte vágyát az egyszámjegyű személyi jövedelemadó iránt. Egy, a „magyar modell” és a „nemzeti érdek” érvényesüléséről szóló konferencián mondta a kormányfő, hogy nem tartja lehetetetlennek, hogy az akkor még 16 százalékos szja egyszámjegyű legyen. Tervét fél évvel később, novemberben Japánban erősítette meg: „én is azt szeretném, ha minél hamarabb akár egyszámjegyű lenne a jövedelemadónak a kulcsa, de egyelőre nem látom a forrását annak, hogy az így kieső bevételt milyen kiadácsökkentéssel vagy más bevételek növelésével lehetne előteremteni”.

2014. januárjában már Varga Mihály, nemzetgazdasági miniszter is megszólalt, akkor úgy vélte, legkorábban 2015-ben lehet ez téma. A nemzetgazdasági miniszter Orbánhoz hasonlóan a költségvetési forráshiányt említette „halasztó tényezőként”.

Nem sokra rá, 2014. júniusában Orbán konkretizálta a lehetséges bevezetés feltételét is. Úgy vélte, az szja-csökkentéséhez a mai 2-4 százalék helyett tartósan 4-6 százalékos gazdasági növekedés kell, ami nem lehetetlen. Ha egyébként ezt a növekedést vesszük alapul, szinte biztos, hogy belátható időn belül elfelejthetjük az egyszámjegyű szja-t, hiszen az ismert prognózisok legfeljebb 3-4 százalék közötti GDP-növekedést jeleznek.

Hasonló kinyilatkozások elhangoztak 2015-ben és 2016-ban is, a változó elem mindig a bevezetés lehetséges időpontja volt. Ahogy haladtunk előre az időben, úgy került fokozatosan az egyre távolibb jövőbe ennek lehetősége. „A jövőre lehet témától” a „középtávon” át a „még ebben a ciklusban” mondatig jutottunk nyilatkozatról nyilatkozatra.

Csütörtökön Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter szólalt meg a témában a Kormányinfón, aki elmondta: nem várható, hogy jövőre egyszámjegyű lesz az szja kulcsa, ehhez egyszerre több feltételnek kellene teljesülnie. De az ezzel kapcsolatos terv továbbra is a kormány asztalán van. A miniszter szerint most azonban nem ez, hanem az adósság csökkentése, a költségvetési hiány kordában tartása, illetve a növekedés erősítése a legfontosabb.

Igaz, a munkaadókkal egyeztetve jelentős minimálbér-emelést sikerült tető alá hozni, a munkaerőhiány is tolja felfelé a béreket, plusz a munkaadók kérését is meghallgatva a szociális hozzájárulási adó jelentős csökkentése is megtörtént. Bár utóbbiból a munkavállalók sokat nem éreznek, az egyszámjegyű szja a mostani bérnövekedési ütemet nézve olyan hab lehetne a tortán, ami még nagyobb lendületet adna a magyar bérek felzárkózásának.

Ha a mostani 15 százalékos szja-kulcsot 9 százalékra mérsékelné a kormányzat, az arányaiban minden bérkategóriában egységesen 9 százalékkal növelné a hazavihető összeget, nominálisan viszont még az alacsonyabb béreknél is érzékelhető pénzt jelentene. A jövő évre tervezett

• minimálbérnél 8280 forinttal 100 050-re,
• bruttó 350 ezernél havi 21 ezerrel 253 750,
• bruttó 800 ezernél pedig havi 48 ezerrel 580 ezerre nőne a hazavihető nettó kereset.

A minimálbérnél ez a plusz 8280 forint statisztikailag is nagyon kellene. Évek óta megfogalmazott kritika ugyanis, hogy a kötelezően adanadó legkisebb bér nem éri el a létminimum összegét; jelenleg a magyar lakosság 36 százalékára igaz ez az állítás. A legfrissebb, 2016-ra vonatkozó információk szerint a létminimum összege 88 619 forint volt, miközben a minimálbér a 74 ezer forintot sem érte el. Az idei és a jövő évi jelentős béremelésnek köszönhetően, mérséklődik a két érték közötti differencia, viszont az szja egyszámjegyűre csökkentésével garantáltan a létminimum értékét meghaladó összegből élhetnének a minimálbéresek és javulhatna az életszínvonaluk is.

Forrás: mfor.hu