A finanszírozás is módosulhat

Az ősszel dönthet a kormány a szociális ellátórendszer struktúrájának átalakításáról, miután az elmúlt hónapokban megtörtént a fenntartói rendszer felülvizsgálata – értesült a Magyar Hírlap. Az előkészítés keretében lényegében már tavaly nyár óta részt vesznek az egyeztetéseken az egyházak képviselői is.

Folyamatos az egyeztetés az egyházakkal, illetve a fenntartókkal, többek között a szociális intézményrendszerrel kapcsolatosan – közölte lapunk érdeklődésére egy minapi háttérbeszélgetés során Czibere Károly, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára. Annak kapcsán kérdeztük, hogy a Népszabadság nemrég arról írt, hogy jövő januártól valamennyi, még állami kézben lévő szociális intézményt átadnának a történelmi egyházaknak. A lap szerint jelenleg 109 ilyen, zömében idősellátásra, gyermekvédelemre szakosodott intézmény van, 197 telephelyen működik 14 400 alkalmazottal és körülbelül 35 ezer ellátottal. Az államon és az egyházakon kívül fenntartók lehetnek még önkormányzatok és alapítványok.

Czibere emlékeztetett, hogy korábban leállított minden átadás-átvételt, miután kiderült, az erre vonatkozó szabályozásban „szakpolitikai torzulások" alakultak ki, jöttek létre. Különösen az úgynevezett álegyházak idején, amikor „felekezeti bőrbe bújt" csoportok apasztották a közös szociális kasszát. „Azt mondtuk, mindenki lépjen egyet hátra, alakítsunk ki új rendszert, amely valamennyi érintettnek megfelel" – fogalmazott az államtitkár. Hozzátette, az elmúlt fél évben megtörtént az említett torzulásokat is bemutató áttekintés, az új szabályozás tervezete pedig majd az ősz folyamán kerülhet a kormányzat elé. A cél az, hogy átlátható és hosszú távon fenntartható szolgáltatási struktúra alakuljon ki, amely garantálja a hozzáférési esélyek növekedését és az ellátás minőségének javítását.

A szociális államtitkár a napokban egy további változásról számolt be: a hamarosan a kormányhivatalokhoz kerülő gyermekjóléti szolgálatok a tervek szerint tíz százalékkal több forráshoz jutnak, a hátrányos helyzetű térségekben több családgondozót foglalkoztatnak majd, és a jövőben ötven új Biztos Kezdet Gyerekház épül. Az idősotthonokban háromfokozatú, differenciált finanszírozást vezetnek be 2017-től, míg a fogyatékos embereket segítő új szolgáltatók belépésére, valamint a pályázati rendszer jelenlegi kötöttségeinek enyhítésére számíthatnak.

A fenntartói változásokkal kapcsolatban még tavaly decemberben Erdő Péter bíboros, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke a lapunknak adott interjúban arról beszélt, elindult egyfajta gondolkodási folyamat, és remélik, „nem nehezen vállalható irányban alakulnak a dolgok". Rövid távú, jelentős változás mindenesetre nem képzelhető el – szögezte le.

A bíboros szerint érdemes megjegyezni, a humán szektorból világszerte eszközkivonás zajlik, erőteljes kényszer miatt. E folyamatban helyezkedik el minden igyekezetük, még az országé is. „Nekünk azonban elsősorban az emberrel van feladatunk, nem csak intézményekben tudunk gondolkodni. Ráadásul a forrásaink is végesek, miközben már most is jelentős számú szociális intézményt tartunk fenn" – hívta fel a figyelmet a főpásztor.

Beszterczey András, a Magyar Református Szeretetszolgálat irodavezetője a közelmúltban arról tájékoztatta az Atv.hu-t, hogy az egyeztetések valójában már tavaly júniusban elindultak a megszólított egyházak és a szociálpolitikáért felelős államtitkárság között. Ezek azonban az irodavezető szerint nem konkrét ajánlatok mentén zajlanak, hanem pusztán informálisak, a történelmi egyházak képviselői általános tájékoztatást kapnak az aktuális szociálpolitikai irányvonalakról. Ugyanakkor Beszterczey András megerősítette, a kormány részéről meghallgatják az egyházi szakembereket a „szociális ellátórendszer struktúrájának újragondolásával kapcsolatban". Kitért arra is, hogy a református egyház vezetése fenntartásokkal fogadja az egyszerre történő, tömeges átadás-átvétel gondolatát.

Forrás: Magyar Hírlap

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ