Akár 35 ezer forintos támogatást is kaphatnak azok a 35 év alattiak, akik 2018-ban szerzik meg első közép- vagy felsőfokú nyelvvizsgájukat, nem mindegy azonban, milyen nyelvből jelentkeznek írásbelire és szóbelire. Az Eduline összeszedte a legfontosabb szabályokat és feltételeket.

Az augusztusban megjelent kormányhatározatból úgy tűnik, a kormány növekvő nyelvvizsgaszámot vár: 2018-ban 2,8 milliárd, 2019-ben már több mint 3 milliárd, 2020-ban pedig 3,37 milliárd forintot szánnak a támogatásra. 

Nem véletlenül: a nyelvvizsgahiány miatt most még "csak" a végzős egyetemisták, főiskolások vannak bajban: az Oktatási Hivatal az Eduline-nal azt közölte, 17-20 százalékuk a nyelvvizsga miatt nem szerzi meg diplomáját, ők abszolutóriummal kénytelenek munkát keresni. 2020-tól azonban már a végzős középiskolások is ráfázhatnak, ha nincs nyelvvizsgájuk, attól az évtől ugyanis csak azok kerülhetnek be a felsőoktatásba, akiknek legalább B2-es, vagyis középfokú nyelvtudásuk van, és erről bizonyítványuk - nyelvvizsgájuk vagy emelt szintű érettségijük - is van.

Kik kaphatják meg a támogatást?

A kormányzati oldalon múlt héten jelent meg a nyelvvizsga-támogatásról szóló rendelet tervezete, amelyben az áll - ez a legfontosabb szabály, amelyet eddig is ismertünk -, hogy azok kaphatják vissza első nyelvvizsgájuk díját, akik a vizsga napján még nem töltötték be a 35. életévüket.

A támogatás az alapfokú nyelvvizsgákra nem vonatkozik, csak a B2-es (vagyis a középfokú) és a C1-es (felsőfokú) vizsgákra, és az sem mindegy, milyen nyelvből jelentkeznek írásbelire és szóbelire a 35 évnél fiatalabbak. A rendelettervezet alapján csak az angolból, németből, franciából, olaszból, oroszból, spanyolból, nemzetiségi nyelvekből, latinból, portugál, arab, héber, japán, kínai, holland, finn nyelvből tett vizsga árát lehet visszaigényelni. Viszont a kedvezményt a szaknyelvi vizsgák után is igényelni lehet.

A speciális esetek

A rendelettervezet arra az esetre is kitér, ha valakinek a szóbeli vagy az írásbeli nyelvvizsgája már megvan, így 2018-ban csak részvizsgára jelentkezne. Ha a két részvizsga egyesíthető, akkor csak a szóbelire/írásbelire is meg lehet kapni a támogatást, sőt honosított nyelvvizsgára is.

Sőt az emelt szintű nyelvi érettségire is. Ha a nyelvtanulónak már fizetnie kellene az emelt szintű nyelvi érettségiért (mert már nem középiskolás, korábban megszerezte az érettségi bizonyítványt), visszakaphatja a vizsga díját, amely 2018-ban 35 ezer forint lesz. Nem elég átmenni a vizsgán a támogatás megszerzéséhez, legalább 60 százalékos eredményt kell elérni, ugyanis csak az egyenértékű a középfokú (B2-es) komplex nyelvvizsgával.

Mennyi pénzt lehet visszakapni?

A támogatás mértéke a nyelvvizsga vagy az emelt szintű nyelvi érettségi díja, de legfeljebb az adott évben érvényes minimálbér 25 százaléka - a minimálbér jövőre 138 ezer forint lesz, ennek a negyede, vagyis 34 500 forint jár vissza a nyelvvizsga díjából. Ez az összeg valamivel magasabb a legnépszerűbb nyelvvizsgaközpontok vizsgadíjainál: a TELC-nél a komplex B2-es 32 ezer, az ECL-nél 28 ezer, az Euroexamnél 31 ezer forint. A Rigó utcában, vagyis az ELTE Origó Nyelvvizsgaközpontjában 28 ezer forintot kell fizetni a középfokú nyelvvizsgáért, a BME-nél 27 500 forintot.

A C1-es, vagyis felsőfokú nyelvvizsgák mindenhol drágábbak: a TELC C1-es komplex vizsgája kereken 35 ezer forint, vagyis csak 500 forinttal haladja meg az állami támogatás maximumát. Az ECL-nél 29 ezer, az Euroexamnél 33 ezer, a Rigó utcában 31 ezer, a BME-nél 29 500 forint a felsőfokú nyelvvizsga.

A nyelvvizsga díját saját zsebből kell kifizetni, előre senki nem kapja meg a támogatást. Ha mind az írásbelin, mind a szóbelin átmegy a vizsgázó, kérelmeznie kell a díj visszautalását, méghozzá az Új Nemzedék Központ Nonprofit Közhasznú Kft.-nél, a nyelvvizsga-bizonyítvány vagy -tanúsítvány kiállításától számított egy éven belül - ha valaki kicsúszik a határidőből, elveszíti a támogatást.

A központ tizenöt napon belül dönt a kérelemről, az Oktatási Hivatalnál ellenőrzi a nyelvvizsga adatait. Ha minden klappol, a sikeres vizsga díját visszautalják a vizsgázó bankszámlájára. A visszaérkező összeg után adózni nem kell.

Forrás: eduline.hu

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ