Két év alatt a felére csökkent az állami hivatalok és háttérintézmények száma, a folyamat november elsején a nyugdíjfolyósító beolvasztásával fejeződik be. A 46 szervezet megszüntetésével nagyjából hétmilliárd forintot spórol meg a közkassza. A hatósági díjak eltörlésével pedig milliárdokat takarított meg a lakosság – írja a Magyar Idők.
Kevesebb mint egy hét múlva befejeződik az a kormányzati intézkedéssorozat, amely az állami bürokrácia csökkentését tűzte ki célul. – Nagyjából másfél évvel ezelőtt indult meg az államigazgatás nagy horderejű szervezeti átalakítása – emlékeztetett a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára. Kovács Zoltán a Magyar Idők kérdésére felelevenítette: 2015 végén még kilencven központi hivatal és költségvetési szervezet működött Magyarországon. Ebből 13 rendvédelmi, nemzetbiztonsági és intézményfenntartó feladatokat látott el, ezek az átalakítás szempontjából nyilván nem jöhettek számításba. A többi annál inkább. – Három lépésben az intézmények mintegy felét megszüntettük vagy beolvasztottuk más szervezetekbe, minisztériumokba – mondta az államtitkár, hozzátéve: a legutolsó és egyben talán legnagyobb jelentőségű átszervezés jövő szerdán ér a végére, november elsején ugyanis az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság beolvad a Magyar Államkincstárba.
Kovács Zoltán, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára
– A kormány célja, hogy „a bölcsőtől a koporsóig” lehetőleg minden költségvetési kifizetés, így a nyugdíjak kifizetése is az államkincstáron keresztül történjen meg – mondta Kovács Zoltán, majd megemlítette: a kincstár már most is több millió ügyletet intéz el minden egyes hónapban.
Az államtitkár arra is kitért, milyen eredményeket hozhat a különféle intézmények összevonása. A 46 szervezet megszüntetésével nagyjából hétmilliárd forint megtakarítást ér el a közkassza. – Ennél is fontosabb, hogy a közigazgatás munkája bizonyos tekintetben egyszerűbb lett, kevesebb hivatallal kell az állampolgároknak kapcsolatba kerülniük, s az eljárási szabályok is változtak, így pedig felgyorsult az ügymenet – fogalmazott Kovács Zoltán. A változtatások révén remélhetőleg mindenki könnyebben intézheti ügyeit. – Fontos az is – tette hozzá –, hogy a járási hivatalok rendszerét megerősítettük, az utóbbi időben több mint kilencszáz ügykör került a könnyen elérhető kirendeltségekhez. Az ügyfelek így a lakhelyükhöz közel, a korábbinál jóval egyszerűbben végezhetik el a hivatalos teendőiket.
– A szervezeti átalakítások mellett változást hozott a közigazgatás munkájában az állami rezsicsökkentés is – jegyezte meg az államtitkár. A program keretében a kormányzat a tavalyi esztendő elején 21 hatósági díjat szüntetett meg, ennek nyomán több mint 3,5 millió eljárásért nem kellett illetéket vagy díjat fizetniük az állampolgároknak és vállalkozóknak. Tavaly ingyenes lett sok más mellett a személyi igazolvány és a lakcímkártya kiállítása, de – mint a minisztériumi vezető fogalmazott – kiemelt figyelmet kaptak a fiatalok, a nagycsaládosok, a fogyatékkal élők és a vállalkozások. Így költségmentessé tették a felsőoktatási felvételit, akárcsak az első jogosítvány és a diákigazolvány kiállítását is. Eközben az adóigazolások kiadásával és egyes cégeljárással kapcsolatos illetékek megszüntetése a gazdasági szereplők dolgát könnyítette meg.
– Ezekkel a változtatásokkal nagyjából tízmilliárd forintot takarítottak meg az érintettek – mondta Kovács Zoltán. Az állami rezsicsökkentés idén is folytatódott: márciusban újabb húsz hatósági eljárás díja szűnt meg, ezzel évente újabb három-négymilliárd forinttal enyhültek az állampolgárok és a gazdasági szereplők anyagi terhei. A kis- és közepes vállalkozások számára a cégalapítással járó költségek csökkentése, a magánszemélyeknek pedig például a tulajdoni lap ingyenes lekérdezése jelenthet könnyebbséget. Az államtitkár emlékeztetett rá, hogy a megszűnésre ítélt díjakat, illetékeket a kormányzat lakossági konzultáció után, az ügyfelek véleménye alapján választotta ki.
Forrás: Magyar Idők
