Néhány éve meghökkentő adatokra derült fény azzal kapcsolatban, hogy az üzleti világban dolgozó vezetők nagy százalékánál megtalálhatóak a pszichopatákra jellemző személyiségi jegyek. Tavaly is vizsgáltak cégvezetőket és még meghökkentőbb eredményre jutottak. Kiderült, hogy nagyjából minden ötödik magas beosztású menedzserre illenek a pszichopata jellemzői. De mi az oka annak, hogy a pszichopata személyiséggel rendelkezők könnyebben tudnak érvényesülni az üzleti életben, sőt nagy százalékuk magas pozícióig jut? Egy új tanulmány több cég vezetőjét vizsgálva keresett a kérdésre végleges választ. Érdekes eredmények születtek – írja az Origo.

Az üzleti élet és a pszichopaták kapcsolata 2012-ben kapott először komolyabb figyelmet, amikor a CFA Magazine egyik cikkében hosszasan taglalta a különböző kutatási eredményeket. Becslésük szerint akkor nagyjából 10 százalékra volt tehető azok száma, akik az üzleti világban dolgoznak és jellemző rájuk a pszichopata viselkedés. A legtöbb embernek a pszichopata szó hallatán egy baltás gyilkos képe villan be, vagy a horrorfilmekből jól ismert karakterek valamelyike. A valóságban ez az esetek többségében nem igaz. A pszichopátia egy jól körülírható elmeállapot. Néhányuk valóban gyilkos lesz, de a többség teljesen jól beilleszkedik a társadalomban.

Ezek az emberek képtelenek az érzelmeiket őszintén kifejezni, viszont remekül tudják eladni magukat. Gyakran szimpatikusak, intelligensek, jó fellépésűek és megnyerő külsejűek.

Hajlamosak viszont a szociális normák megszegésére, gátlástalanul csalnak, hazudnak, hiányzik belőlük az empátia, és képtelenek tanulni a hibáikból. Elsőre sokan bedőlnek a megnyerő stílusuknak és ez az egyik legnagyobb fegyverük, amit az üzleti világban is remekül tudnak kamatoztatni. A képességük, amellyel megnyerik maguknak a körülöttük élőket, lehetővé teszi, hogy akár nagyon rövid idő alatt is képesek feltornászni magukat a ranglétra tetejére.

Az empátia hiánya és a hajlam a kockázatvállalásra pedig lehetővé teszi, hogy mindenen és mindenkin átgázoljanak céljaik eléréséhez.

A nagysikerű film, A Wall Street farkasa remekül tükrözi a pszichopatákra jellemző viselkedést. Sok kritikát is kapott a film a pénz világban dolgozóktól, mert szerintük a mozi magasztalja a pszichopata jellemvonásokkal rendelkező vezetőket.

Az üzleti világ vonzza a pszichopatákat

2012-ben az első vizsgálatnál a Wall Streeten dolgozó alkalmazottakal töltették ki tesztet. A résztvevőket egy 0-tól 40-ig terjedő skálán pontozták. Feltehetőleg néhány pontot minden válaszadó szerez a teszten. Az eredményeket összesítik, majd kiemelik a válaszadók közül azt a 25 százalékot, amelyik a legtöbb pontot szerezte. Őket lehet pszichopatának nevezni. A becslések szerint az amerikai társadalom 1 százaléka felel meg tökéletesen a kritériumoknak, az üzleti világban dolgozóknál ez az arány már 10 százalék. Ronald Schouten, a Harvard Medican School professzora ennek kapcsán jegyezte meg könyvében, hogy a pszichopátia nem kétkapcsolós távirányító, be- és kikapcsoló gombbal.

Eszerint vannak olyanok is akik nem kerülnek be a 25 százalékba a teszten, viszont rengeteg olyan tulajdonsággal rendelkeznek, mint pszichopata társaik. Ezeket az alanyokat Schouten "majdnem pszichopatáknak" nevezi.

A kutatások azt bizonyítják, hogy az amerikaiak 15 százaléka "majdnem pszichopata", ez összesen 45 millió ember, tehát feltételezhető, hogy a 10 százalékos Wall Street-i becslés igen alacsony, ha azt nézzük, hogy sokak szerint a sikeres üzleti karrierhez ilyen típusú jellemvonások szükségesek.

Még inkább érthető az üzleti világban jelenlévő pszichopaták nagy aránya, ha figyelembe vesszük a dán Aarhus Egyetem 2017-ben közzétett tanulmányát. A kísérletben 487 dán diákot vizsgáltak meg. Ők valamennyien éppen egyetemi tanulmányaik megkezdése előtt álltak. Ezek a diákok politika, jog, üzlet és pszichológia szakra jelentkeztek. A végeredmény kimutatta, hogy a pszichopata tulajdonságokkal rendelkező diákok előszeretettel választottak olyan karrierpályát, ahol kamatoztathatják személyiségüket.

A legtöbben üzleti pályára jelentkeztek.

A következő oldalon megtudhatja, hogy a cégvezetők között mekkora arányban fordulnak elő pszichopaták. Érdekes dolgok derülnek ki arról is, hogy ezek a személyiségjegyek sikeresebbé teszik-e őket a karrierjükben.

Minden ötödik cégvezető pszichopata

Egy 2016-ban megjelent tanulmány a cégvezetőket vizsgálat. Kiderült, hogy náluk sokkal rémisztőbb a helyzet, mint alkalmazottaik körében, hiszen minden ötödik vezető pszichopata. Nathan Brooks a kísérletet vezető pszichológusa szerint a cégeknek jobban oda kellene figyelni arra, hogy ne csak a jelentkezők képességeire koncentráljanak az állásinterjún, hanem elemezzék személyiségüket is. Így megakadályozhatják, hogy "sikeres pszichopatákat" alkalmazzanak, akik sokkal nagyobb valószínűséggel kockáztatnak gátlástalanul és szegik meg a törvényeket. Elmondása szerint a pszichopaták számára a vállalati világ egy játék és nem zavarja őket, ha nem tartják be mindig a szabályokat.

Hozzátette, hogy jól tudják leplezni destruktív tulajdonságaikat, viszont élvezik ha káoszt és viszályt tudnak teremteni, képesek remekül befolyásolni az embereket.

A Bloomberg friss információi szerint, a személyiségük amekkora előny lehet, akkora hátrányt is jelenthet a számukra. A Denveri Egyetem pszichológia professzora, Leanne ten Brinke és a Berkeley egyetem professzora, Dacher Keltner közös vizsgálatban kezdtek a fedezeti alapok (hedge fund) egyik szakértőjével, Aimee Kishsel. A céljuk az volt, hogy 101 hedge fund menedzser személyiségét vizsgálva próbáljanak meg bizonyos következtetéseket levonni. A részvevők mind férfi cégvezetők, az általuk kezelt medián vagyon 4,8 milliárd dollár, befektetőiknek pedig átlagosan lenyűgöző 7,27 százalékos éves hozamot biztosítanak.

Mivel a pszichopátia már egy rövid találkozás alkalmával is kimutatható a személy viselkedésében, ezért megkérték őket, hogy videóüzenetben mondják el, miként kezelik a saját fedezeti alapjukat és milyen stratégiákat használnak. Ekkor a kutatást végzők még nem tudtak semmit arról, hogy melyikük mennyire sikeres. A résztvevőket három kategóriában pontozták: narcizmus, pszichopátia, machiavellizmus (ez utóbbi az, aki másokat használ fel céljai elérése érdekében). Tehát például, ha valaki elmosolyodott amikor éppen egy riválisa balsorsáról beszélt, az az empátia hiányárról tett tanúbizonyságot, vagyis pontot kapott a pszichopátia kategóriába és így tovább.

A videók elemzése után megnézték, hogy melyik alany, milyen sikereket ért el karrierje során. Arra jutottak, hogy az igazán erős pszichopata jellemvonásokkal rendelkező menedzserek képesek voltak nagyon jól eladni magukat, viszont az eredményeik nem voltak olyan kimagaslóak, mint a normálisabb alanyok esetében. A legpszichopatább menedzserek mutatták fel a legrosszabb befektetési mutatókat. Ők az éves hozamok tekintetében 0,88 százalékkal csökkentették a csoport átlagát.

Ennek oka az lehet, hogy a narcizmus egyik jellemzője a túlzott magabiztosság, ami arra késztetheti a menedzsereket, hogy sokáig ragaszkodjanak egy nem működő ötlethez.

A befektetés pedig olyan üzleti terület, ahol állandóan emberekkel kell dolgozni. Itt jelentkezik személyiségük másik nagy gyengéje, miszerint iszonyatosan nehéz velük együttműködni. A magabiztosságuk miatt nem hajlandóak más ötleteit elfogadni, meghallgatni, ezért könnyen gyűlölet tárgyává válhatnak a munkatársaik körében. Brinke hozzátette, hogy a pszichopaták nem túl jó vezetők. Ha az egyiket egy csoportos projekt élére állítod, minden bizonnyal megosztja majd a csapatot és kevésbé lesz hatékony a munka.

Forrás: Origo