Egy nagyon kedves fickóval dolgoztam, aki nagyon képzett sajtkészítő volt, ám most elhagy minket, hogy Svájcban folytassa a munkáját – panaszkodott Róna Péter neves közgazdász és vállalkozó a The Telegraphnak a napokban. Róna Kisasszondon a semmiből építette fel vállalkozását egy súlyosan elmaradott, hátrányos helyzetű térségben. Mára különleges sajtüzeme számos nemzetközi díjat nyert a lágy és füstölt sajtkészítményeivel. Azonban a közgazdász most egy kisebb forradalom szervezésébe kezdett az Európai Unió ellen, mert vállalkozását is veszélyeztetve érzi – olvasható a Magyar Nemzetben.

Az Oxfordi Egyetemen oktató közgazdász sajtüzeme eddig 12 család számára biztosított megélhetést, ám folyamatosan elhagyják az országot a munkavállalói. Bár egyelőre mindig talált utánpótlást, őket mind ki kellett képeznie a feladatra, majd később a tudás és tapasztalat birtokában továbbálltak. Róna keserű véleménnyel van a munkaerő – Európai Unió által biztosított – szabad mozgásáról, ami a nyugati tagállamok „agyelszívó” tevékenységében mutatkozik meg, vagyis hogy a képzett munkaerő elvándorol a magasabb fizetésért. A vállalkozó nem is őket hibáztatja, ugyanis a magyar bérekhez képest háromszor-négyszer magasabb fizetést kaphatnak havonta a munkavállalók Németországban vagy az Egyesült Királyságban ugyanazért a munkáért.

A brit lap szerint egyre aggasztóbb hangok jutnak el hozzájuk Magyarországról, a magyar politikusok között is egyre elterjedtebb, hogy a fokozódó munkaerőhiány tíz éven belül komoly gazdasági összeomlással járhat. Hétköznapi példaként hozzáteszik, hogy még az apróbb javításokra is nehéz ésszerű időn belül elvégezni, villanyszerelőt is nehéz találni. Ezt a lapnak Bajzik Tamás, a Nemzeti Szakszervezet vezetője is megerősítette.

– A bérkülönbség az EU egységének legnagyobb kockázata, mert veszélyeztetné a szolidaritást és a kohéziót – mondta Róna Péter. Szemléltetve a különbségeket, a közgazdász rámutatott, hogy a bolgár átlagkereset mindössze 18 százaléka az EU-átlagnak. Sőt, a Nyugat-Londonban élő módosabb munkavállalók akár 600-szor többet kereshetnek, mint Románia vagy Bulgária szegényebb régióiban élők.

A közgazdász számára egyébként a svájci konkurenciához távozó munkatársa esete jelentette a fordulópontot. Ennek hatására egy összeurópai kampányhoz is csatlakozott, hogy felszámolják a hatalmas bérkülönbségeket.

Az EU Wage Union, vagyis a Bérunió álláspontja szerint a bérek közötti különbségek és a szabad mozgás együttesen olyan társadalmi hatással jár, amely miatt családok szakadnak ketté, például az unokák a nagyszüleik nélkül nőnek fel. A mozgalmat főleg az Európai Unió keleti országaiban, Észtországban, Lettországban, Lengyelországban, Szlovákiában, Romániában Bulgáriában, Horvátországban és Magyarországon támogatják politikai erők – hazánkban legerőteljesebben a Jobbik, valamint a Lehet Más a Politika. Az európai mozgalomnak 2018 májusáig kell egymillió aláírást összegyűjtenie, hogy az Európai Unió érdemben foglalkozzon javaslataikkal. Abban bíznak, hogy az egyenlőbb bérek lehetővé tehetik, többen térjenek haza, esetleg többen maradjanak hazájukban. A The Telegraph feleleveníti a „Gyere haza, fiatal” programot, melyet az Orbán-kormány 2015-ben indított, és súlyos kudarccal zárult idén év elején.

Forrás: Magyar Nemzet