A képzett munkaerő hiánya miatt egyre több cég panaszkodik, ami nem csoda: a friss adatok alapján soha nem látott magasságba került az üres állások száma – írja a Világgazdaság.

Új történelmi csúcsra emelkedett Magyarországon a betöltetlen álláshelyek száma, mutatva, hogy egyre égetőbb a munkaerőhiány az országban – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adataiból. A versenyszférában a második negyedévben már 48 460 üres álláshelyet tartottak számon, ami tízezres növekedés az előző év azonos időszakához viszonyítva, és két és félszerese a négy évvel korábbinak.

A nemzetgazdaságban összesen immár 65 700 betöltetlen álláshely van. A közszférából már 2016 óta nem érkezik friss adat, így a hivatal minden negyedévben a 2015 végén mért 14 510-zel számol. Minden bizonnyal ennél több munkahely áll betöltetlenül a költségvetési szektorban is, hiszen a trend ott is növekvő volt az elmúlt években.

A versenyszférában lévő, csaknem 50 ezer betöltetlen álláshely mostanra már biztosan súlyos növekedési áldozattal jár, hiszen egyre több szektor, illetve vállalat szembesül mind nagyobb munkaerőhiánnyal – annak ellenére, hogy már csökkentették a felvételi elvárásokat is számos pozícióban. Fontos megjegyezni, hogy ennél még nagyobb lehet a gond, hiszen minden bizonnyal több a betöltetlen állás, mint amennyit a statisztika kimutat. Szakértők 100-200 ezerre teszik azt a számot, ahány képzett munkaerőt könnyedén fel tudna szívni a magyar munkaerőpiac.

A legsúlyosabb probléma a feldolgozóiparban van, ahol a KSH szerint már több mint 19 ezer dolgozót tudnának egy pillanat alatt felvenni. Az Eurostat harmadik negyedéves adatai ezt megerősítik: ennek alapján az iparban már tízből nyolc vállalat tartja a növekedés legfőbb korlátjának a munkaerőhiányt Magyarországon. Egy évvel korábban tízből még „csak” hét vállalat gondolta ezt.

A lakáspiaci fellendülés és az EU-pénzek ismét gyorsuló lehívása miatt a konjunktúra szakaszába lépett építőiparból is már több mint 3 ezer dolgozó hiányzik. Egy évvel korábban még csak 2 ezret számláltak. Az építőipari vállalatok fele érzi úgy az Eurostat felmérése szerint, hogy nem talál megfelelő munkaerőt, és ez a legfőbb gátja a termelés növelésének. A szolgáltatással foglalkozó vállalatok kicsivel kevesebb mint egyharmada küzd súlyos munkaerőhiánnyal, esetükben az elmúlt egy évben nem láttunk növekedést.

A kereskedelem-gépjárműjavítás, a szállítás-raktározás, valamint a szálláshely-szolgáltatás-vendéglátás nemzetgazdasági ágakból is több ezer dolgozó hiányzik. Egyre nagyobb a probléma a közigazgatás terén, valamint az oktatás és a humánegészségügy, szociális ellátás nemzetgazdasági ágak is súlyosbodó problémákkal néznek szembe. Utóbbiban meghaladja a 7 ezret a betöltetlen munkahelyek száma.

Összességében tehát a magyar gazdaság egyre komolyabb problémával küzd a képzett munkaerő hiánya miatt, és a következő időszakban várhatóan még nagyobb gond lehet ebből, hiszen a konjunktúra felívelő szakaszában egyre nagyobb szükség lenne munkáskezekre.

Forrás: Világgazdaság

Eseménynaptár

loader

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

Megvá­lasz­tot­tak — Mi lesz most?



A szem­lé­le­té­ben teljes mér­ték­ben újdon­ság­nak szá­mí­tó könyv egy­részt meg­oldást nyújt a ma­gyar szak­szer­ve­ze­te­ket is súj­tó fo­lya­ma­tos tag­lét­szám­csökkenés meg­állí­tá­sá­ra, más­részt se­gít át­te­kin­te­ni a mun­ka­he­lyi tiszt­ség­gel já­ró fe­la­da­to­kat, va­la­mint azok si­ke­res el­lá­tá­sá­hoz gya­kor­la­ti ta­ná­csok­kal lát­ja el a mun­ka­he­lyi szak­szer­ve­ze­ti tiszt­ség­vi­se­lőket.

To­vábbi in­for­má­ció