Egyre kevesebb kétkezi munkás dolgozik a logisztikában, de a sofőrhiány sem kerüli el a cégeket – mondta Szabó Zoltán, a Ghibli Kft. ügyvezető igazgatója az 55. Közgazdász Vándorgyűlésen, Egerben.

Hozzátette: már most érzik az elvándorlás negatív hatásait, de öt év múlva sokkal súlyosabb lesz a helyzet. Szabó kiemelte, elképesztő gyorsasággal fejlődik a technika: pár százezer forintért lehet már olyan robotokat vásárolni, amelyek olvasni és táncolni is tudnak, de vajon mikor fognak ők kamiont vezetni? – tette fel a költői kérdést Szabó.

Szabó Zoltán, a Ghibli Kft. ügyvezető igazgatója

Szabó elmondta, a robotok helyett, inkább a dolgozókra figyelnek még. Az utóbbi két év során 30 százalékos béremelés volt a cégnél, jövőre további 10 százalékos emelést kap a vállalat összes dolgozója. Emellett viszont fontos, hogy hosszú távon fenntartsák a munkavállalók motivációját – mondta. Szerinte ehhez a munkatársak és a vezetők fejlesztése is szükséges, de a folyamatok optimalizálása és a szoftver fejlesztésre is nagy hangsúlyt kell fektetni, mert csak így lehet előre lépni.

A Ghibli Kft. ügyvezető igazgatója úgy látja, jó kérdés, hogy milyen jövő vár a logisztikára, milyen módon törnek be az okos megoldások vagy éppen a robotok, de addig amíg nem lehet kiküszöbölni teljesen az autókban keletkező károkat (például kiég valamilyen égő), addig nem is lehet teljes nyugalommal robotokra bízni a szállítmányozást.

Szivi László, a Lapker Zrt. stratégiai üzletfejlesztési igazgatója hozzátette: még az sem biztos, hogy egyáltalán szükség lesz autóra, ugyanis a DHL már komolyan foglalkozik a 3D nyomtatással, ami ahhoz képest, hogy még kezdetleges fázisban van, máris óriási eredményeket produkált.

Az üzletfejlesztési igazgató is érzi a munkaerőhiányt: 2014-ben egy hírlapfeldolgozói állásra 215, míg 2017-ben 38 jelentkező volt – 10 jelentkezőből 2-3 megy el az állásinterjúra, noha a bérről még egyetlen szó sem esett – mondta.

Míg 2014-ben 3-4 hét alatt tudták betölteni a pozíciókat, mára ez minimum a duplájára emelkedett. A Lapker három éve vezette be a teljesítményértékelést és így tudták jelentősen emelni a béreket.

Az informatika területén a jövedelmi elvárások emelkedése szembetűnő, főleg a fejlesztőknél, noha a szaktudás nem javult – állítja Szivi. Kiemelte, azzal is meg kell küzdeniük, hogy már a próbaidő alatt – akár 25 százalékos bérkülönbséggel- elcsábítják az újonnan felvetteket.

Szivi kiemelte, 2014-hez képest 18, 1 százalékkal emelték a béreket, a fizikai dolgozóké 22,3 százalékkal, az IT-munkatársaké 41 százalékkal, de az ügyfélszolgálaton dolgozóké is 30 százalékkal emelkedett.

Tavaly a járulékcsökkentést béremelés formájában részben/egészben átengedték a munkavállalóknak, de még hatékonyabb lenne azonban a munkavállalói terhek csökkentése, amelyik sokkal közvetlenebb és nagyobb sikerrel kecsegtető megoldás lehetne.

Szivi szerint a magasabb bér két területen javíthatna a munkaerőhiányon. Egyrészt mérséklődne a külföldi munkavállalás dinamikája, másrészt növekedhetne a különbség a munkanélküli segély, a közmunkás bér, illetve a piaci alapon elérhető kereset között, ami a versenyszférában megjelenő munkaerő-kínálatot növelhetné.

A szakember végül elmondta: a dolgozóknak egyre fontosabb a rugalmas munkaidő is. A mikro- és kisvállalkozások 50, illetve 45 százaléka alkalmazza a rugalmas munkaidőt az úgynevezett atipikus munkáknál – fűzte hozzá.

Forrás: Világgazdaság