Számolgattunk a KSH legfrissebb kiskereskedelmi statisztikájával és nagyon úgy tűnik, hogy a vasárnapi zárva tartás ellenzőinek egyik érve, a forgalom visszaesése elvérezni látszik. Azonban van egy faktor, ami módosíthatja még a számokat – írja az mfor.hu.

A kormányzati szereplők előszeretettel lobogtatják a KSH kiskereskedelmi statisztikáit, főleg a júniusi és júliusi élelmiszerforgalmi adatokat, illetve a pénztárgépekből származó információkat, amelyek arra engednek következtetni, hogy a vasárnapi boltzár nem „reccsentette meg" a szektort. Az optimizmusuk nem alaptalan, azt azonban tudni kell, hogy a KSH a kiskereskedelmi forgalomra vonatkozó adatait több forrásból kapja és többféleképpen dolgozza fel.

A havonta érkező számok az egyes bolttípusokon alapulnak, vagyis ha televíziót vagy társasjátékot veszünk egy élelmiszer-kereskedelmi üzletben (a hipermarketekben ez nem túl ritka), akkor az szerepelni fog az élelmiszer-vegyes kereskedelmi adatsorban. Ezen termékek forgalmára pedig aligha lenne hatással a vasárnapi boltzár, hiszen az nem túl életszerű, hogy valaki azért nem vesz tévét, mert a hét utolsó munkanapján nem teheti meg azt.

Ehhez még az is hozzátartozik, hogy a KSH számaiban elkülönül az online és a bolti kereskedelem, vagyis ha napi fogyasztási cikkeket hozatunk házhoz, az nem szerepel a havonta megjelenő élelmiszer- és vegyes kereskedelem statisztikában.

Van ugyanakkor a KSH-nak egy másik adatsora is, amelyet nem havonta, hanem negyedévente ad közre, ez pedig már nem bolttípusok, hanem termékek szerint szűr. Egészen konkrétan megmondja, hogy élelmiszerre, alkoholra, dohányárura, vagy háztartási cikkekre mennyit költöttünk. Ez a statisztika jelent meg a héten, belőle pedig feketén-fehéren kiderül, hogy az élelmiszerek – amelyeket korábban a vasárnapi boltzár legnagyobb „veszteseinek" vélelmezhettünk – forgalma miként alakult.

Nos, a második negyedévben 595 milliárd forintot fordítottunk erre a termékkörre, amely 8,8 százalékkal magasabb, mint az első negyedévi. Eközben a teljes kiskereskedelem (a gépjármű-kereskedelem nélkül) 2239 milliárdot tett ki, 16,7 százalékkal többet, mint január-márciusban. Ebből azonban a szezonális hatások miatt sok mindent leszűrni nem lehet, ráadásul sokat befolyásolnak az üzemanyagok is, amelyekből 26 százalékkal vettünk többet a második negyedévben és az élelmiszerek után ennek van a legnagyobb súlya a kosárban.

Forrás: mfor.hu

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ