Egy meglehetősen gyakori foglalkoztatási forma, a háztartási munka szabályait foglalja össze írásában az Adózásról érthetően blog. Ebben a takarítási, kertészeti munkát ellátó személyek, bébiszitterek, idősgondozók, illetve a korrepetálást vállaló magántanárok, nyelvtanárok és az őket foglalkoztató családok lehetnek érintettek.

A háztartási munka egy adórendszeren kívüli keresettel járó munkavégzés, tehát az azért kapott jövedelem adó- és járulékmentes bevételnek minősül. A mentesítés legfőbb feltétele, hogy a munkaviszony csak magánszemélyek között jöhet létre, titka pedig egy 1000 Ft-os regisztrációs díj megfizetése, valamint egy bejelentés megtétele. Nagy könnyebbséget nyújt az is, hogy erre a munkára munkaszerződést sem szükséges kötni.

Ezt az adómentes foglalkoztatási formát azért vezették be, hogy egy magánszemély a már leadózott jövedelmét (pl. munkájáért kapott bérét) további adó ne terhelje, amikor abból más magánszemély részére munkalehetőséget biztosít.

A háztartási munka fogalma alatt azonban csupán a jogszabályban felsorolt tevékenységeket lehet érteni, így a foglalkoztató magánszemély és családjának mindennapi életét támogató munkák kizárólag a következők lehetnek:

  • takarítás,
  • főzés,
  • mosás,
  • vasalás,
  • gyermekfelügyelet,
  • házi tanítás,
  • otthoni gondozás és ápolás,
  • házvezetés, kertgondozás.

Fontos feltétel, hogy a foglalkoztatott magánszemély csak „privátban" végezheti a munkát, nem teheti azt valamely cég (pl. takarító-szolgálat) munkavállalójaként vagy egyéni vállalkozói minőségében. További feltétel még, hogy a munkavállaló valóban a foglalkoztató családjának magánszükségleteit segítse, és ne a családi vállalkozásukban dolgozzon.

A háztartási munkáért fizetett díj adómentesen adható, amennyiben az előírt feltételeket teljesítjük. A foglalkoztató köteles bejelenteni saját adóazonosító jele mellett a foglalkoztatott adatait (TAJ szám, adóazonosító jel, a tényleges foglalkoztatás kezdő napja) a munka megkezdése előtt. Amennyiben már előre tudjuk, hogy több hónapon keresztül fenn fog állni a munkavégzés, a bejelentést akár több hónapra előre is megtehetjük. A bejelentés történhet elektronikus úton (a NAV honlapjáról letölthető 15T1043H jelű nyomtatványon, melynek benyújtásához Ügyfélkapura van szükség), illetve telefonon keresztül. Amennyiben a munkavégzés mégsem jön létre, vagy hibás adatot jelentettünk be, azt a bejelentést követő 24 órán belül módosíthatjuk, vagy visszavonhatjuk.

A bejelentés mellett a foglalkoztatót regisztrációs díjfizetési kötelezettség is terheli, mely havonta csupán 1000 forint, függetlenül attól, hogy adott hónapban hány napon történt munkavégzés, vagy mekkora összeget fizetünk ki az alkalmazott részére. A regisztrációs díjat a foglalkoztatás hónapját követő hónap 12. napjáig kell megfizetni. A kifizetett összegről az alkalmazott igazolást is kérhet a foglalkoztatótól. Ennek birtokában igazolható például, hogy egy magánszemély az úgy nevezett foglalkozást helyettesítő támogatás folyósításához szükséges évi 30 napnyi munkavégzéssel rendelkezik.

Amennyiben a foglalkoztató teljesítette a fenti bejelentési, illetve regisztrációs díjfizetési kötelezettségét, a foglalkoztatás után semmilyen adó- vagy járulék megfizetésére nem kötelezett, és a kifizetett juttatással összefüggésben bevallást sem kell benyújtania. Amennyiben azonban a foglalkoztató elmulasztja valamely fenti kötelezettségét, a kifizetett bér továbbá már nem minősül adómentes juttatásnak. Ez azt is jelenti, hogy a foglalkoztatónak 27% szociális hozzájárulási adót, 1,5% szakképzési hozzájárulást és a kifizetett díj 16%-át mint szja-előleget szintén szükséges megfizetnie, illetve neki kell teljesítenie a foglalkoztatott helyett az összesen 18,5 százaléknyi járulék megfizetését is (ez utóbbit csak abban az esetben, ha a regisztrációs díjfizetést elmulasztja), illetve ezekről bevallást is szükséges benyújtania. Amennyiben a részletezett kötelezettségeit a foglalkoztató elmulasztja, 100 000 forintig terjedő mulasztási bírsággal is sújtható.

Fontos tudni, hogy az alkalmazott részéről semmilyen esetben nem merülhet fel sem bevallási sem adófizetési kötelezettség. A megfizetett regisztrációs díj viszont nem eredményez tb ellátásra való jogosultságot, azaz amennyiben ezen foglalkoztatási formán kívül más okból nem biztosított az alkalmazott (pl. munkaviszonyban állók, álláskeresési támogatásban részesülők), és nem jogosult más okból egészségügyi szolgáltatásra (pl. nappali tagozatos hallgatók, saját jogú nyugdíjasok), akkor egészségügyi szolgáltatási járulékot (2015-ben 6.930 forint havonta) kell fizetnie. Fontos megjegyeznünk, hogy nyugdíjbiztosítási idő megszerzésére sem jogosít a megfizetett regisztrációs díj.

A fent részletezett szabályok alapján jól látható, hogy a csekély regisztrációs díj és bejelentési kötelezettség mellett ez a foglalkoztatási forma igen vonzó lehet a magánszemélyek közötti háztartási munkák jogszerű elvégzésére. Ugyan a központi költségvetésbe még mindig csekély összegű befizetés érkezik regisztrációs díj címén (2013-ban 23 millió, 2014-ben 26 millió forint körüli összeg), az emelkedő tendencia azonban már jól látható (2010-ben még csupán 800 ezer forint bevétel származott regisztrációs díjból). Az 1000 forintos regisztrációs díjjal számolva ez 2014-ben havonta több, mint 2000 bejelentést jelent (2010-ben került bevezetésre az új szabályozás, akkor havonta átlagosan 267 bejelentés érkezett).

A mulasztási bírság összegére tekintettel fontos a bejelentés megtétele és a regisztrációs díjfizetés a legális háztartási munka jellegű munkavégzés és a jogkövető magatartás miatt.

Forrás: adozasrola.kozerthetoen.blog

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ