Nagyobb esélyünk lehet akár augusztusban megpályázni egy állást Baráth András önéletrajz-szakértő szerint, mivel a cégeknél nem áll meg az élet nyáron sem, azonban kevesebb a jelentkező. Nem csupán a meghirdetett pozíciókra érdemes pályázni, a nyugdíjasok pedig olyan munkakörökben jelenhetnek meg a piacon, amelyekben nagyobb számban diákok is dolgoznak – írja a Magyar Hírlap.

Az emberek azt hiszik, nyáron megáll vagy legalábbis nagyon lelassul a munka a cégeknél, ezért nyáron, főleg az álláskeresésben visszaesés tapasztalható, főleg augusz­tusban – mondta lapunknak Baráth András okleveles önéletrajz-szakértő, a Gerilla Önéletrajz Műhely főtanácsadója. Hozzátette: a legtöbb helyen egyáltalán nem lassul le olyan mértékben a munkatempó, mint ahogyan arra az emberek számítanak. Sőt, mivel a jelentkező kevesebb, a meglévő pályázók nagyobb eséllyel tűnhetnek ki versenytársaik közül.

Baráth András úgy véli, a munkaerő-hiányos területeken kívül – főleg negyven-negyvenöt év felett – továbbra sem könnyű elhelyezkedni. A kialakult kereslethez hozzájárul az is, hogy a Ratkó-korszak szülöttei közül sokan most mentek-mennek nyugdíjba, és mivel a helyükre jóval kevesebb fiatal lép be a munkaerőpiacra, a képzett fia­tal szakemberekért komoly verseny alakult ki a munkáltatók között. Mégis, vannak területek, ahol egyszerre fordulnak elő betöltetlen állások és munkakeresők. Ebben az ellentmondásban az életkor mellett több tényező játszhat szerepet.

Ilyen lehet Baráth András szerint a tudás naprakészsége, a nem megfelelő nyelvismeret – sokan például oroszt tanultak, és bár tudnak angolul is, ez mégsem elegendő tárgyalások lebonyolításához – vagy éppen az, hogy sok cégnél alacsony, huszonnyolc év körüli az átlagéletkor. Itt a felettesek rendelkeznek a kellő tapasztalattal, tőlük tanulhatnak a fiatalok, és olyan is előfordulhat, hogy az idősebb munkavállalók nem ismernek minden egyes új munkamódszert. Ennek viszont tipikusan az orvosi pálya az ellentéte, ahol éppen a minél nagyobb rutin segíthet a helyes diagnózis felállításában.

Megtudtuk azt is, hiába a munkaerőpiaci trend, a legtöbb pozíciót ma is ajánlás útján töltik be, és ez nemzetközi viszonylatban is igaz. Hiába hirdet mondjuk egy pécsi cég egy nagy állásportálon, ha azzal az általa keresett célcsoport csupán két-három százalékát éri el, tudja megszólítani.

Az ajánlást követő leghatékonyabb módszer Baráth szerint, ha a dolgozni vágyó közvetlenül keresi meg az adott céget, előtte, persze, érdemes összeírnia azon területek listáját, ahol szeretne elhelyezkedni. Még akkor is érdemes ezt megtennie, ha egyáltalán nem lát meghirdetett állást, ugyanis a vezetők tudják, várható-e valamilyen fajta átrendeződés az adott cégen belül. Fontos azonban, hogy egyből a részleg vagy a cég vezetőjének érdemes a megkeresést címezni, mert a humánerőforrással foglalkozó osztály csak a meghirdetett pozíciók­ra jelentkezők kiválogatásával foglalkozik.

Ehhez kapcsolódó máig élő tévhit a köztudatban, hogyha üresedés van, a pozíciót meghirdetik. Ennek is ellentmondanak a nemzetközi példák, a munkatársat kereső cégeknek ugyanis csak egy része ad fel hirdetést, és aki csak azokra jelentkezik, a lehetőségek több mint háromnegyedétől elzárja magát – vélekedik Baráth András.

Van ugyanakkor egy fokmérője a hatékonyságunknak; ha teljes mértékben alkalmasnak tartjuk magunkat egy adott munkakörre, mégsem jutunk be interjúra, ott legtöbb esetben a pályázati anyaggal van a baj. Az önéletrajz-szakértő szerint a többség el sem jut a kiválasztásig, nem kap visszajelzést arról sem, mit kellene másképpen csinálnia.

Létezik viszont egy túlkínálati oldal is, ilyen esetben a jelentkezőnek azt érdemes végiggondolnia, hogy az általa vágyott pozíción kívül a képességeit, készségeit mely más területen, munkakörben tudja kamatoztatni. Többször fordul elő ugyanis, hogy egy-egy pályaorientációs konzultáción derül ki, hogy más pozíció(ka)t volt érdemes megpályázni a jelentkezőnek, ráadásul anyagilag is jobban járt vele.

Nyugdíjasok és hiányszakmák

Jelenleg hét-nyolc olyan terület van, ahol általánosnak mondható a munkaerőhiány. Ma szakmunkásokat, betanított munkásokat is szép számban keresnek, hiány mutatkozik a vendéglátóiparban és a gépkocsivezetők között is – ez utóbbi főleg teherautó- illetve autóbuszvezetőket takar. Hagyományosan hiányszakmának számít az informatikai vagy a mérnöki terület, az ápoló és az orvos. Baráth András úgy véli, a felsoroltakon belül főleg azokon a területeken jelenhetnek meg a nyugdíjas munkavállalók, ahol sok diák dolgozik. Főként akkor, ha a tanulókhoz hasonlóan alacsonyabb járulékteher mellett lehet őket alkalmazni. (MOA)

Forrás: Magyar Hírlap