Hasonló eszközökkel törekszenek az esélyegyenlőség javítására Magyarországon és Norvégiában - mondta Langerné Victor Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) helyettes államtitkára egy norvégiai rendezvénysorozat alkalmából csütörtökön az MTI-nek.

A hátrányos helyzetűek felzárkózásának leghatékonyabb eszköze a gyermekek minél korábbi bevonása az oktatásba és ehhez kapcsolódóan a korai óvodáztatás, ami ezeknél a társadalmi csoportoknál az előfeltétele annak, hogy sikeresen belépjenek az oktatásba - mondta a társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkár.

A szakember rámutatott: egy szeptember 1-jén életbe lépett jogszabály szerint Magyarországon hároméves kortól kötelező a gyermekek óvodáztatása, ez ingyenes, csakúgy, mint az óvodai étkezés. Norvégiában ugyanakkor fizetni kell az óvodáért és a szülők feladata az is, hogy gondoskodjanak gyermekük óvodai étkeztetéséről.

Fűrész Tünde, az Emmi család- és népesedéspolitikáért felelős helyettes államtitkára a nemek közötti esélyegyenlőség javításával összefüggésben a foglalkoztatás fontosságára mutatott rá. Norvégiában a munkaképes korú nők 80 százaléka dolgozik, ám 30 éve ez az arány még 50 százalék alatt volt. Manapság az 1 és 3 év közötti gyermeket nevelő anyák 74 százaléka, a 3 és 6 év közöttieket nevelők 84 százaléka dolgozik, egyharmaduk részmunkaidőben.

A foglalkoztatottság és ezzel párhuzamosan az anyagi biztonság növekedése a gyermekvállalási kedvet is javítja. A termékenységi ráta 30 év alatt 1,6-ról 1,8-ra emelkedett Norvégiában - fűzte hozzá.

A szakember szerint fontos az is, hogy erősödjön az apák szerepe a gyermeknevelésben.

Norvégiában a gyermek születése után 14 hónapig jár ellátás, ám ebből két és fél hónapot csak az apa vehet igénybe. Ezzel a lehetőséggel a skandináv országban a férfiak 90 százaléka él. Továbbá nagy hangsúlyt fordítanak arra is, hogy a gyermekek napközbeni ellátásában minél több férfi, „óvóbácsi" vegyen részt - tette hozzá az Emmi helyettes államtitkára.

A háromnapos, csütörtökön véget ért magyar-norvég közös, önkormányzati együttműködéssel létrejött program célja az esélyegyenlőség javításával kapcsolatos szabályozás és jó gyakorlat bemutatása volt. A programban több mint tíz kisebb-nagyobb magyar település polgármestere vett részt.

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ