Munkaerőhiányt jeleznek az infokommunikációs szektorban, pedig az itteni cégek egyre több támogatásban részesülnek kapacitásuk növeléséhez, és a fizetések is az élmezőnyben vannak. Ez ugyanakkor az egyik legdinamikusabban bővülő exportágazatunk – írja a profit7.hu.

Az infokommunikációs szektort kiemelkedő exportképessége és folyamatosan bővülő munkaerő-igénye az elkövetkező 5-10 évben a magyar gazdaság fejlődésének egyik motorjává teszi – mondta el Deutsch Tamás miniszterelnöki megbízott csütörtökön az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) Menta 2015 Konferenciáján. A felmérések alapján egyértelmű az igény arra, hogy az internet legyen mindenkinek hozzáférhető és megfizethető, kapjon az oktatásban az eddiginél nagyobb szerepet, valamint szigorodjanak a gyermekek védelmét szolgáló szabályok és legyenek jó magyar nyelvű szolgáltatások - hangsúlyozta Deutsch..

Az információs és kommunikációs technológiák szektor GDP-arányát tekintve Magyarország már jelenleg is dobogós helyet foglal el Európában. A szoftver és szolgáltatás export volumene eléri a 400 milliárd forintot, a teljes magyar export  1,7 százalékát – mondta el beszédében Vityi Péter, az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) alelnöke.

Rámutatott: a legfrissebb felmérések szerint a szektorban 15 ezernél is többen dolgoznak és növekszik a szabad álláshelyek száma. Az informatikusok képzése, kibocsátása nem tart lépést az igényekkel. Miközben a fiatalok egyre nagyobb arányban választják a műszaki képzéseket, az informatika annak ellenére nem tartozik a népszerű szakirányok közé, hogy 280 ezer forintot meghaladó összeggel itt a legmagasabb egy kezdő szakember fizetése.

Kifejtette: az IKT ipar a következő években 20 ezer közvetlen és 40 ezer közvetett álláshely, valamint 400 milliárd forint GDP többlet előállítására volna képes. Ehhez azonban szükség van a szektor exportbővítő támogatására, a digitalizáció népszerűsítésére, a digitalizációs technikák és mérnökképzés erősítésére, valamint a digitális oktatás megújítására.

Pályázatokkal segítik a szektort

Szeptembertől pályázhatnak a távközlési vállalkozások a Digitális Nemzet Fejlesztési Program infokommunikációs hálózatépítési pályázataira. Összesen 68 milliárd forintot osztanak szét, az infrastruktúrát pedig elsősorban állami területeken kell kiépíteni, az erről szóló törvénymódosítást július elején fogadta el az Országgyűlés. A beruházások olcsóbbá tétele érdekében az állami tulajdonú ingatlanokat ingyenesen veheti használatba a fejlesztő.  A törvény orvosolja a tulajdonosi hozzájárulás megszerzésének nehézségeivel kapcsolatos problémákat, és javítja a közműegyeztetés hatékonyságát, mivel a már meglévő villany- vagy vasúti oszlopok felhasználásával gyorsabban, olcsóbban építhető ki a hálózat.

A nyerteseknek ezen kívül vállalniuk kell, hogy 7 évig üzemeltetik a rendszert. A távközlési cégek akár 3 milliárd forintnyi támogatást is igényelhetnek a széles sávú infrastruktúra-fejlesztésekhez egy-egy projektre a pályázat tervezete szerint.  Erről itt írtunk bővebben.

Februárban hirdették meg a GOP-2015-3.3.4 kódszámú, Versenyképes IKT szektor fejlesztése nevű programot egymilliárd forintos keretösszeggel. A pályázat fő célja az volt, hogy a hazai informatikai kis- és középvállalatokat segítse a nemzetközi piacra lépésben és a felkészülésben Horizon 2020 programra. A nyertes pályázók a megítélt támogatásból innovációs tanácsadást és a nemzetközi marketingtevékenységet is finanszírozhattak. A célzott pályázaton szoftverkiadással, távközlési technológiákkal, információs technológiai szolgáltatással foglalkozó magyarországi vállalkozások indulhattak projektjeikkel. 

A kormány pályázati portáljának adatai szerint 129 nyertes kapott támogatást május végén.

Forrás: Profit7

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ