Egy közigazgatási bíróság akkor jó, ha egyszerre van jelen benne a közigazgatási gyakorlat és a bírói gondolkodásmód - írta Trócsányi László igazságügyi miniszter a Figyelő csütörtökön megjelent számban.

A miniszter jelezte: a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény előkészítésénél az volt a céljuk, hogy - az ellenzéki pártok támogatásával - olyan „professzionális rendszer jöjjön létre, amely biztosítani tudja egyrészről a teljes körű bírói kontrollt a közigazgatás aktusai felett, másrészről az ítélkezés színvonala is javuljon”. Ennek része lett volna a Közigazgatási Felsőbíróság létrehozása is.

Trócsányi László igazságügyi miniszter

Az ellenzéki pártok a többszöri egyeztetés ellenére azonban „politikai alapon” nem támogatták ez a javaslatot - vélekedett a miniszter, hozzátéve, hogy a kétharmados többség hiánya miatt a „megújulás (...) nem lehetett teljes körű”.

A miniszter emlékeztetett, hogy Magyarországon a közigazgatási bíráskodásnak komoly előtörténete van: 1896 és 1949 között működött a Magyar Királyi Közigazgatási Bíróság, „amelyet a kommunista hatalom ellenségesnek ítélt meg, ezért azt megszüntette”.

Trócsányi László hangsúlyozta: a közigazgatási bíráskodás feltétele a „közigazgatási szakismerettel rendelkező közigazgatási bíró”. Megjegyezte, hogy a 20. század első felében sok olyan bíró dolgozott, aki korábban a közigazgatásban szerzett komoly tapasztalatot. Szerinte akkor jó egy közigazgatási bíróság, ha „abban egyszerre van jelen a közigazgatási gyakorlatban szerzett tudás, a közigazgatás működésének ismerete és a hagyományos bírói gondolkodásmód”.

A miniszter több külföldi példát is hozott: Franciaországban a közigazgatási bírókat az államigazgatási főiskola egykori hallgatóiból toborozzák, valamint megkövetelik a közigazgatási joggyakorlatot. Utóbbi Ausztriában is szempont.

Magyarországon a közigazgatási bírák kiválasztása is a bírák kezében van - jelezte, kifejtve, hogy az álláspályázatok kiírása, az értékelés, a rangsor felállítása és a döntés is a bírósági szervezeten belül történik. „A bírói függetlenség sérelme fel sem merülhet ebben a folyamatban” - emelte ki.

Trócsányi László szerint a kormányzat olyan pontrendszert szeretne bevezetni az Országos Bírósági Hivatal támogatásával, amely a közigazgatásban töltött joggyakorlatot, a közigazgatás-tudományban való jártasságot is megfelelően honorálja, mert a jelenlegi rendszer erre nem garancia. Miniszteri rendelettel fogják „ezt a hiátust pótolni” - jelezte.

A miniszter azt is írta, hogy az ellenzéki pártok a bírói függetlenség felszámolását vizionálják, pártbíróságokkal fenyegetnek. Hangsúlyozta azonban, hogy sértő az egész magyar köztisztviselői karra nézve az az állítás, hogy a közigazgatásból érkezők nem lehetnek függetlenek.

 

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

Megvá­lasz­tot­tak — Mi lesz most?



A szem­lé­le­té­ben teljes mér­ték­ben újdon­ság­nak szá­mí­tó könyv egy­részt meg­oldást nyújt a ma­gyar szak­szer­ve­ze­te­ket is súj­tó fo­lya­ma­tos tag­lét­szám­csökkenés meg­állí­tá­sá­ra, más­részt se­gít át­te­kin­te­ni a mun­ka­he­lyi tiszt­ség­gel já­ró fe­la­da­to­kat, va­la­mint azok si­ke­res el­lá­tá­sá­hoz gya­kor­la­ti ta­ná­csok­kal lát­ja el a mun­ka­he­lyi szak­szer­ve­ze­ti tiszt­ség­vi­se­lőket.

To­vábbi in­for­má­ció