A cikkek nyomtatása csak regisztrált felhasználóink számára lehetséges. Amennyiben Ön már regisztrált, lépjen be a szolgáltatás eléréséhez! – írja az mfor.hu.

Hiába az állami szociális ellátórendszer, 1,398 millió olyan magyar van, akin még ez sem segít igazán, és továbbra is fenyegeti őket a szegénység.

Bár folyamatosan javulást mutatnak a különféle szegénységi mutatóink, van, amiben még mindig sokkal csehebbül állunk, mint például 2010-ben, amikor az Orbán-kormány hatalomra került. Igaz, a válság ezt követően nehezebb éveket eredményezett, ami a szegénység általá veszélyeztetettek számát is növelte, de a szociális ellátórendszer átalakítása sem épp az ellenkező irányba hatott. Elég, ha csak arra gondolunk, hogy rekordmagas munkanélküliség mellett fogtak bele a munkanélküli segélyek megnyirbálásába.

Ennek eredőjeként 2011-től kezdődően egészen 2013-ig folyamatosan növekedett azok száma, akik még a szociális transzferek után is ki vannak téve a szegénység kockázatának. 2014-ben aztán a korábbi 1,461 millió minimálisan, de csökkent, 1,458 millióra. Az Eurostat legfrissebb adatai szerint 2016-ben ez folytatódott és a szociális ellátások után már "csak" 1,398 millió magyart fenyegette a szegénység a szociális ellátás után.

Noha rövid távon már beindult a javulás, tágabb kivetítésben ez egyáltalán nem mondható el.

A tavalyi adat a 2010-eshez képest ugyanis még mindig 187 ezerrel magasabb, vagyis az elmúlt 6 év változásai ennyi embert sodortak a szegénység közelébe.

Elméletben, ha 6 év alatt nőtt a szociális ellátások után szegénységgel veszélyeztetettek száma, optimális esetben ugyanilyen változást kellene megfigyelni a szociális transzferek előtti mutatónál is. Ez azonban nem mondható el hazánk esetében. A 2010-es 28,4 százalékos arány ugyanis a tavalyi évre 25,8 százalékra mérséklődött. Ez pedig arra enged következtetni, hogy

az ellátórendszerünk működése valahol félrecsúszott, célzottsága és hatékonysága nem feltétlenül optimális.

A szociális ellátások előtt és után szegénységgel fenyegetettekről árulkodó két mutató ellentétes alakulása igazi magyar kuriózum. 2010-2016 között ugyanis számos tagállamban emelkedett azok száma, akik a szociális transzferek után és a szegénység küszöbén állnak, viszont ezzel párhuzamosan többen lettek azok is, akik már a transzferek előtt is ebbe a csoportba sorolhatók. Ez a helyzet igaz többek között Svédországra, Hollandiára vagy épp Észtországba. A mutatók ellentétes irányú mozgását azonban egyik más tagállam sem produkálta.

Forrás: mfor.hu

Eseménynaptár

loader

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

Megvá­lasz­tot­tak — Mi lesz most?



A szem­lé­le­té­ben teljes mér­ték­ben újdon­ság­nak szá­mí­tó könyv egy­részt meg­oldást nyújt a ma­gyar szak­szer­ve­ze­te­ket is súj­tó fo­lya­ma­tos tag­lét­szám­csökkenés meg­állí­tá­sá­ra, más­részt se­gít át­te­kin­te­ni a mun­ka­he­lyi tiszt­ség­gel já­ró fe­la­da­to­kat, va­la­mint azok si­ke­res el­lá­tá­sá­hoz gya­kor­la­ti ta­ná­csok­kal lát­ja el a mun­ka­he­lyi szak­szer­ve­ze­ti tiszt­ség­vi­se­lőket.

To­vábbi in­for­má­ció