Gazdálkodástudományi képzéssel bővíti profilját az ELTE, konkurenciát teremtve ezzel a Corvinusnak és a Műszaki Egyetemnek – írja a HVG.
Nem hagyta magát az a budapesti műegyetemi (BME) csapat, amelyik tavaly ősszel azt remélte, hogy az egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karát az ELTE-hez csatolják. Bár az oktatási államtitkárság támogatta a tervet, az végül megbukott a BME vezetésének ellenállásán. A váltást szorgalmazó dékánt, Andor Györgyöt leváltották, majd az egyetem elhagyására késztették. A műegyetemiek tovább folytatták azonban a tárgyalást az ELTE-vel, és revánsot vettek a BME vezetésén, amely így újabb versenytársat kap a felsőoktatási piacon.
Az ELTE annyira szeretett volna már gazdaságtudományi képzést is indítani, hogy felkarolta a Műegyetemmel elégedetlenek törekvéseit. Ebben partnerre talált az államtitkárságban, így május végén az egyetem szenátusa elfogadta, hogy megalakuljon az ELTE Gazdálkodástudományi Intézete (GTI). Ezzel megkerülték az új kar alapításának jóval körülményesebb útját. Az intézet a rektor alá tartozó szervezeti egység lesz, kari jogosítványokkal, annyi eltéréssel, hogy dékán helyett igazgató vezeti, s kari helyett intézeti tanácsot alakítanak majd.
Az új intézménynek számos problémával kell azonban szembenéznie. Az első anyagi természetű: hiába vágyik az ELTE vezetése a képzési paletta kiszélesítésére, a költségvetésében erre egyetlen fillérje sincs. Márpedig a GTI jó ideig csak viszi a pénzt: oktatókat már most fel kell venni, a tanszékeket meg kell alapítani, a szakok anyagát össze kell állítani és akkreditációra előterjeszteni, valamint helyet kell keresni a várhatóan 2018-tól érkező hallgatóknak is. Ebben a helyzetben végül az oktatási államtitkárság ígérete segített meggyőzni az ELTE szenátusát, hogy egyezzen bele az intézet létrejöttébe, 600 millió forintos költségvetéssel számolva. Ráadásul arra is vállalkozott az államtitkárság, hogy előteremti a fedezetét az ELTE Trefort kerti E épületének felújítására, ahol helyet kaphatna az új intézet.
A szakok akkreditációjához azonban színvonalas, tudományos fokozatokkal rendelkező oktatói gárda kell, főleg egyetemi tanárok és docensek, s persze az sem hátrány, ha van közöttük olyan, aki az MTA doktori fokozatával büszkélkedhet. A docensi kinevezéseknél – mivel az intézet saját állománya még csak alakulóban van –, speciális rektori utasítás segítségével, eltérnének a szabályoktól, és lehetővé tennék, hogy e munkakörbe más egyetemen docensi munkakörben állók is átvehetők legyenek. Ez a „más egyetem” pedig természetesen a Műegyetem, ahonnan az ELTE-n kiírt pályázatokra jelentkezve információink szerint mintegy harmincan távoznának; köztük öt egyetemi tanár.
Az persze mondjuk furcsának tűnik, hogy az átigazolók között vannak filozófiát, szociológiát vagy kommunikációt oktató tanárok a BME GTK Társadalomismereti Intézetéből is, hiszen ilyen oktatókból az ELTE igazán jól ellátott. Információink szerint egyébként az intézetet vezető Margitay Tihamér is az ELTE-re tart, ami érthető is azok után, hogy Andor György leváltásával őt bízták meg a dékáni teendőkkel, ám – miután a dékánválasztáson 17:9 arányban megszerezte a többséget – a rektor mégis a vesztes Koltai Tamást nevezte ki dékánnak.
A szakok akkreditációjához az első évben elégnek is látszik a 30 minősített oktató, s a képzés kiteljesedésével sem terveznek többet hatvannál. A tanári kart fokozatosan, 2020-ig töltik majd fel, addigra szeretnék elindítani valamennyi tervezett alapszakjukat, mesterszakjukat és a doktori iskolát is. Az első alapszakok már 2018 szeptemberében indulnának, ehhez segítséget jelenthet, hogy az ELTE átvette a volt Nyugat-magyarországi Egyetemtől (ma Soproni Egyetem) a szombathelyi képzéseket, ahol a gazdálkodás és menedzsment és a kereskedelem és marketing szakot már akkreditálták, így elég bejelenteni azok oktatását a budapesti képzési helyre is.
A szenátusi előterjesztés azzal számol, hogy a teljesen kiépült oktatásban háromezer diák vesz majd részt, kétezer alapszakon, ezer pedig mesterszakon. A későbbiekben nemcsak doktori képzést, de a Master of Business Administration (MBA) mesterszakra alapozva egyfajta „ELTE Business Schoolt” is létrehoznának. Éves bevételük szerintük mintegy másfél milliárd forint lehet majd, ennek egyharmadát fizetnék be az egyetemnek, a kétharmad pedig elég lehet a képzés veszteség nélküli fenntartására.
Az ELTE belépése a gazdálkodástudományi képzésbe elsősorban a Budapesti Corvinus Egyetemnek, részben pedig a BME-nek jelenthet konkurenciát. Mindenekelőtt a minőségi hallgatók elszipkázása miatt, hiszen például az ELTE-nek olyan elit gimnáziumai vannak, ahonnan a gazdasági képzésterületen továbbtanulók eddig főleg a Corvinust választották. Az ELTE kifejezetten a minőségi hallgatókat célozza majd meg, s ezzel éleződhet a verseny az intézmények között. Az is igaz azonban, hogy az új budapesti képzési hely belépésével a már eddig is halódó vidéki intézmények gazdasági képzéseire még a mainál is kevesebb hallgató várható. A vidéki potenciált némileg erősíthetik ugyan az új nevén Neumann János Egyetemnek nevezett kecskeméti intézménynek a Magyar Nemzeti Bank támogatásával induló gazdasági szakjai, ám ez még inkább a kisebb vidéki intézmények elsorvadásával járhat.
Forrás: HVG
