A 20–59 éves korosztálynak mindössze 0,6%-a rendelkezik valamilyen egyéni egészségbiztosítással annak ellenére, a legfrissebb szűrési eredmények szerint a felnőtt lakosságnak mindössze 7%-a mondható teljesen fittnek! – írja az eletforma.hu.

-          Minden harmadik magyar munkavállaló vitálisan kimerült, a hazai felnőtt dolgozók 55%-a krónikus betegséggel küzd;

-          2014-ben naponta átlagosan 60 ezer ember volt táppénzen, az OEP éves táppénzkiadása meghaladta a 68 milliárd forintot;

-          Az UNIQA fittségi állapotfelmérése szerint az emberek 77%-ának életmódváltásra lenne szüksége;

Röviden e három pontban foglalható össze az UNIQA Biztosító Zrt. Mobil Egészségközpontjának szűrési eredményei. Ha belemélyedünk az adatokba, még elkeserítőbbek az adatok.

Mit mutatnak a számok?

2005 és 2013 között Magyarországon 37,4 millióról 19,8 millióra csökkent a táppénzen töltött napok száma annak ellenére, hogy a foglalkoztatottság emelkedésével bővült a jogosultak köre – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal Táppénz, 2005–2013 című átfogó elemzéséből.

Ezalatt az időszak alatt nemcsak a táppénzes napok száma lett kevesebb, de a táppénzes időszak is lerövidült: míg 2005-ben egy beteg munkavállaló átlagosan 30 napot töltött táppénzen, 2013-ban már 6 nappal kevesebbet.

A KSH adatai szerint a kilenc évig tartó csökkenő trend tavaly fordult meg, amikor az egy évvel korábbi 19,8 millióról 21,6 millióra nőtt a táppénzes napok száma. Ez azt jelenti, hogy 2014-ben naponta átlagosan 59 ezer fő volt táppénzen: ötezerrel többen, mint egy évvel korábban. Mindezzel összefüggésben az OEP táppénzfizetésre fordított kiadásai a 2013-as 58,0 milliárdról tavaly 66,5 milliárdra nőttek.

A Profession.hu HR-portál „Munka és egészség" kutatása szerint ugyanakkor a táppénzes adatok nem adnak hiteles képet a magyar munkavállalók valódi egészségi állapotáról. Az állásportál tavalyi felmérése alapján ugyanis a dolgozók 32%-a félti a munkahelyét, 26%-uknál pedig nem megoldott a helyettesítés, ezért nem élnek a táppénz lehetőségével. Minden tizedik válaszadót pedig a bevételkiesés kényszerít arra, hogy akkor is dolgozzon, ha beteg.

A jelenség negatív következménye nemcsak az egyén teljesítménycsökkenésében mutatkozik meg, hanem például influenzajárvány idején akár egész részlegek munkáját visszavetheti.

„A magyar biztosítási piacon messze az egészségbiztosítás a legkevésbé érett ágazat. A 20–59 éves korosztálynak mindössze 0,6%-a rendelkezik valamilyen egyéni egészségbiztosítással annak ellenére, hogy a terület a 2012-es adóváltozások óta kiemelten kedvezményezett, azaz sem a munkáltatót, sem a munkavállalót nem terhelik semmilyen adó- és járulékterhek sem a biztosítás díja, sem pedig a szolgáltatás után" – mondta Juhos András, az UNIQA Biztosító vezérigazgató-helyettese.

Foglalkozás-egészségügyi szakértők szerint a magyar munkavállalók egyharmada a vitálisan kimerült. A munkavégzés minősége pedig nagymértékben függ a jó közérzettől, illetve az azt megalapozó jó egészségi állapottól. A cégek felelőssége nem a gyógyítási tevékenység, hanem az egészség megőrzése, illetve fejlesztése.

„Az egészséges, azaz a fitt munkavállaló biztosíthatja a munkáltatónak a folyamatos és magas színvonalú termelést" – magyarázta Juhos András.

Prof. dr. Karádi István, a Semmelweis Egyetem ÁOK III. Belgyógyászati Klinika igazgató egyetemi tanára, akadémikus előadásában elmondta: két nagy betegségcsoport, a kardiovaszkuláris és a daganatos betegségek a hazai halálokok 80%-90%-át adják. Az előbbi betegségcsoport rizikótényezőinek nemzetközileg ajánlott – tudományos alapokra helyezett – szűrése és hosszú távú, előnyös befolyásolása a kardiovaszkuláris megbetegedések és halálozások ugrásszerű csökkenését eredményezné. Hozzátette: bár a daganatos betegségek rizikótényezői már kevéssé ismertek, bizonyos genetikai prediszpozíciók korai felismerése előnyökkel járhat.

„A legfontosabb az olyan szűrővizsgálatok tudatos és a lakosság megfelelő csoportjaira való kiterjesztése, amelyek a daganatos betegségek korai, vagy preklinikai – tehát még tüneteket nem okozó – stádiumának felismerését eredményezik, mely ezekben az esetekben nagy százalékban nemcsak a betegség progressziójának lassítását, hanem a végleges gyógyulást is jelentheti" – magyarázta Prof. dr. Karádi István.

A tények beszélnek

A 2014 végén elvégzett és a KSH által közreadott Európai Lakossági Egészségfelmérés adatai szerint a magyar lakosság 80%-a úgy gondolja, hogy a genetikai adottságokon túl az egészség megőrzésének kulcsa a mozgás, a kiegyensúlyozott táplálkozás, a betegségmegelőzés és a szűrővizsgálatokon való részvétel. Az egészségi állapot szubjektív értékelése alapján a lakosság 89%-a elégedett egészségével, vagy legalábbis kielégítőnek tartja azt. A válaszadók 61%-a (a férfiak 65, a nőknek csak 58%-a) jónak vagy nagyon jónak ítéli meg egészségi állapotát.

Ezeknek az arányoknak ugyanakkor ellentmondtak az egészségi állapotra vonatkozó kérdésekre adott válaszok, hiszen krónikus betegségről a magyar felnőttek 55%-a számolt be, a vizsgált évben 99%-uk járt háziorvosnál, fogorvosi ellátást a megkérdezettek 93, szakorvosi ellátást a járóbeteg-ellátásban 87, kórházi ellátást 80 százalékuk kapott.

„A lakosság egészségi állapotának felmérési eredményei nagyon függnek a megkérdezettek körétől, hiszen nagyon nehéz az úgynevezett «free living population» vizsgálata, tehát azoké, akik teljesen panaszmentesek és gyakorlatilag csak elvétve jutnak orvoshoz. E csoport véleménye volna igazán releváns, szemben a gyakrabban különféle panaszokkal orvoshoz fordulókéval. Sajnos a magyar lakosság egészségtudatos életvitele – beleértve az ajánlott szűrővizsgálatokon való részvételi hajlandóságot– még jelentős kívánnivalót hagy maga után" – mutatott rá Prof. dr. Karádi István.

Fitt vagy sem?

Az UNIQA Mobil Egészségközpontjának szakemberei május és augusztus között fővárosi és vidéki helyszíneken – városi sportnapokon, fesztiválokon, lakossági fórumokon – vizsgálták a hazai lakosság fittségi állapotát. A 20 helyszínen több mint 1000 önkéntes állapotfelmérés adatainak elemzéséből szintén az látszik, hogyha tisztában vagyunk is a táplálkozás, a megelőzés és a szűrővizsgálatokon való részvétel fontosságával, egészségi és fittségi állapotunk ezt nem tükrözi.

„A nők 76, és a férfiak 78%-ának csökkentenie kellene a testsúlyát, és ehhez többségüknek teljes életmódváltásra is szüksége lenne" – emelte ki a felmérés legszembetűnőbb   eredményét Gyenesei Leila világbajnok öttusázó, az UNIQA Biztosító egészségnagykövete.

Míg kóros alultápláltsággal csak 0,6%-ban találkoztak, addig a vizsgált 1000 emberből 180 kórosan elhízott volt, azaz túlsúlyuknak egészségre ártalmas következményei is lehetnek. A mérésen részt vevő nők 58%-a, illetve a férfiak mindössze 41%-a rendelkezett megfelelő testtömegindexszel.

Érdekesség, hogy a vizsgált nők mintegy felének (42%) a vázizomrendszer erősítése is javasolt, a férfiaknál ez az arány mindössze 13%.

A mobil egészségközpont orvosszakmai hátterét az országos rendelőhálózatot működtető Mediteam Zrt. nyújtja. Az UNIQA Mobil Egészségközpont idén nyáron elvégzett ingyenes állapotfelmérés-sorozata is megerősíti, hogy a hazai prevenciós kultúra fejlesztése kulcsfontosságú. Az összegyűjtött adatok alapján ugyanis a felnőtt lakosság mindössze 7%-a mondható teljesen fittnek.

Forrás: eletforma.hu

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ