Illetményes karrier-rendszer, egzisztenciális biztonságot szolgáló megtakarítási célú biztosítási rendszer és lakhatási támogatás – ezen a három lábon áll az új rendvédelmi életpályamodell, amelynek első üteme július elsején lépett életbe. Ennek keretében az alaptevékenységet ellátók bére 30, a nem alaptevékenységet ellátók fizetése 25, míg a vezetőké 15 százalékkal növekedett – mondta el a Rádió Orientnek Zsinka András, a Belügyminisztérium személyügyi helyettes államtitkára.



Idén július elsején került bevezetésre a rendészeti életpályamodell, amelynek a kiszámítható karrierlehetőség megteremtése mellett az is célja, hogy egységesítse a közszolgálati hivatásrendben dolgozók – rendvédelmi, köztisztviselői, katonai pálya munkatársainak – előmeneteli lehetőségeit – emlékeztetett Zsinka András. „Mindehhez nyújt lehetőséget a korábban három különálló intézményként működő, mára összevont Nemzeti Közszolgálati Egyetem" – tette hozzá.

Az 1846/2014-es kormányhatározat értelmében első ütemben a rendvédelmi hivatásos dolgozók és a katonák vonatkozásában indulhatott el az életpályamodell. Ez a három hivatásrendbe tartozó mintegy 160 ezer főből 70-80 ezret jelent – mondta az államtitkár. Hozzátette: az új rendszer kidolgozásakor törekedtek arra, hogy biztosítsák a három szakterület közötti átjárhatóságot.

Ennek megfelelően az új rendvédelmi pálya három lábon áll: illetményes karrier-rendszer, egzisztenciális biztonságot szolgáló megtakarítási célú biztosítási rendszer, valamint a lakhatási feltételek biztosítása – ismertette. „Az utóbbit idén év végéig, míg az előbbit jövő év december 31-ig kell kidolgoznunk és a kormány elé terjesztenünk."

Bár a korábbi mintegy harmincféle pótlék mára ötre csökkent, az államtitkár elmondása szerint a jogbiztonság érdekében mindet nevesítették, s a bérnövekedés kiszámításának alapját képezték. Ennek megfelelően az alaptevékenységet ellátó tisztek 30, a nem alaptevékenységet ellátók 25, míg a vezetők idén augusztustól már a 15 százalékkal megemelkedett bérüket kaphatták kézhez. Emellett a tiszthelyettesi és a zászlósi állomány részére ezen felül 24 ezer forintos kiegészítő juttatást biztosítottak – mondta Zsinka András.

Az új rendszerben az államtitkár elmondása szerint négyévente akkor is részesülni fognak a kollégák illetmény-emelkedésben, ha csak horizontálisan fejlesztik magukat, vagyis kizárólag a kötelező továbbképzéseket végzik el. Azok előtt pedig, akik a vertikális irányú fejlődések előtt is nyitottak, a magasabb szintű végzettség megszerzését követően további előrejutási lehetőségek is adottak.

Teljesítményértékelés ezentúl évente egyszer lesz, amely eredményeként az alapilletmény – amely áll a beosztás alapján kapott fizetésből, a korpótlékból és a hivatásos pótlékból – legfeljebb háromhavi mértékét kaphatják pluszba évente azok, akik magas színvonalon látták el szolgálatukat. „Ezt két ütemben, márciusban és októberben kapják kézhez azok, akiket megillet" – tette hozzá.
Bár a lakhatási támogatás még nem kidolgozott, az államtitkár elmondása szerint alapvetően olyan koncepcióban gondolkoznak, amely egzisztenciális biztonságot nyújt a munkatársak számára, ugyanakkor az illetményéhez viszonyítva nem jelent túlzott terhet.

A megtakarítási életpálya elemet pedig jövő év végéig kell kidolgozni és a kormány elé beterjeszteni. Az alapvető elgondolás szerint a kormányzat a munkatársak számlájára évente azok havi illetményét betenné, amely természetesen a szolgálati évek számának növekedésével folyamatosan emelkedne.
Emellett az új rendszerben létrejött a becsületbíróság intézménye. „Ez egy olyan szuper fórum, amely a hivatásállomány tagjainak jogorvoslati lehetőségeit szélesíti ki." Mint azt elmondta, amennyiben a szervezeten belül első fokon a munkatárs alkalmatlanságát vagy vele szemben méltatlanságot állapítanak meg, és emiatt a szolgálati jogviszony megszüntetéséről határoztak, s ezt másodfokon is helyben hagyták, van egy további lehetősége, hogy panaszának helyt adjon. A becsületbíróság egy 3 tagú bizottság, amelynek döntése kötelező érvényű, természetesen ha ezzel az alany nem ért egyet, még mindig fordulhat bírósághoz – mutatott rá az államtitkár. (OP)