Bár rövid távon tapasztalható némi javulás, sajnos tény, hogy minden évben több száz egészségügyi szakdolgozó dönt úgy, a hazai állapotok és feltételek mellett-miatt nem szeretne tovább Magyarországon dolgozni. Az Állami Egészségügyi Ellátóközpont (ÁEEK) friss adataiból ugyanis kiderül: tavaly 631-en igényeltek a külföldi munkavállaláshoz szükséges hatósági bizonyítványt, 2015-ben ezt 707-en, 2014-ben pedig 980-an tették. Javul tehát a tendencia, de a kieső több száz szakdolgozó így is súlyos problémákat okoz a hazai ellátásban. Sok kórházban ugyanis már nagyobb gond a nővér-, mint az orvoshiány. Ráadásul a szakdolgozók közül már nem csak a harmincöt év alattiak döntenek úgy, hogy külföldön folytatják. Tavaly például a 35–49 évesek közül 311-en igényelték a szükséges dokumentumot. Ez persze nem százszázalékos garancia arra, hogy ők kimennek, de feltételezhető, hogy emiatt kérik a bizonyítványt. Az sem segít a helyzeten, hogy azok a nyugdíjaskorú ápolók, akik még dolgoznának, ezt nem tehetik meg csak úgy – írja a Magyar Nemzet.

Egy kormányhatározat miatt ugyanis a nyugdíjkorhatárt elért közalkalmazottaknak választaniuk kell a nyugdíj és a munka között. A szerencsések, akik mentességet kapnak a határozat alól, dolgozhatnak, és bár átmenetileg nem folyósítják nekik a nyugdíjat, a jövedelemkiesés ellentételezésére kompenzációt kapnak a központi költségvetésből. Vannak viszont olyanok, akiknek továbbfoglalkoztatási kérelmét elutasították, pedig az ágazatban óriási a szakemberhiány.

A szakellátás mellett az alapellátás sincs könnyű helyzetben. Feltételezhető a számok alapján, hogy a fogorvosok közül is sokan mennek más országba dolgozni. Tavaly az ÁEEK szerint 162 magyar és 96 külföldi állampolgárságú fogorvos kérte a szükséges hatósági bizonyítványt. Jó hír azonban, hogy az egy évvel korábbi adatokhoz képest csökkent azoknak a magyar orvosoknak a száma, akikről feltételezhető, hogy más országban szeretnének dolgozni. 2015-ben ugyanis még 176-an kérték a bizonyítványt. Azok, akik elmennek, nagyon hiányoznak az alapellátásból, hiszen ahogy arról Hermann Péter, a Magyar Orvosi Kamara fogorvosi tagozatának elnöke beszélt lapunknak: az országban körülbelül háromszáz, tartósan betöltetlen fogorvosi körzet van. – Ha sokan döntenek úgy, hogy külföldre mennek, idővel az új belépők sem lesznek képesek feltölteni a helyeket, így egyre kevesebb közfinanszírozott ellátó lesz az országban – mondta.

Kitért arra is: áprilisban nyílt levélben fordultak Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkárhoz az alapellátásban dolgozó fogorvosok finanszírozási problémái miatt. Több százan írták alá a levelet, de az államtitkárság nem tett érdemi lépéseket az ügyben, így továbbra is a levegőben lóg egy fogorvossztrájk.

Az a fő probléma, hogy az érintettek szerint az átlagos finanszírozási összeg havonta 750-800 ezer forint, miközben a minimális havi összköltség nagyjából 1,6 millió. Ráadásul a háziorvosoknak most 130 ezer forintos rezsitámogatást is megítéltek, miközben a fogorvosok nem kapnak ilyen segítséget. Egyébként az ÁEEK összesített adatai alapján a fogorvosok közül legtöbben – 107-en – a 25–29 éves korosztályból kértek hatósági bizonyítványt, de a 30–34 évesek között is hatvanan igényelték a dokumentumot. A célországok között az első három helyen szerepelt az Egyesült Királyság, Írország és Németország.

Javulás látható a gyógyszerészek esetében is; közülük tavaly a korábbi évekhez képest már lényegesen kevesebben döntöttek úgy, hogy más országban szeretnének dolgozni.

Forrás: Magyar Nemzet

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ