Megállíthatatlanul növekszik a mezőgazdaságban dolgozó nők aránya a világon. Nemcsak a munkaerőt tekintve, hanem a gazdaságok tulajdonosi, vezetői körében is. Az ágazat elnőiesedésére utal, hogy ma már az agrár-felsőoktatásban is a hölgyek viszik a prímet. A mezőgazdasági és állategészségügyi szakokról kikerülő hallgatók fele Magyarországon is a szebbik nemhez tartozik. Mindez kedvező fejlemény, hiszen a nők előretörése az ENSZ szerint egyértelműen javítja a globális élelmiszer-termelés biztonságát. De hova tűnnek a férfiak? – olvasható a agrarszektor.hu cikkében.

Folyamatosan emelkedik az agráriumban dolgozó és irányító szerepet vállaló nők száma - ezt mutatja egy Malajziában nemrég végzett felmérés is. 2010-ben még csupán 580 mezőgazdasági vállalkozást vezettek a gyengébb nemhez tartozók a délkelet-ázsiai országban, öt évvel később azonban ez a szám csaknem megháromszorozódott.

A jelenség világszintű, az Egyesült Államokban például a női farmerek száma megközelíti az egymilliót, ami a gazdálkodók csaknem egyharmadát jelenti (Arizona államban a 45 százalékát). Nagyjából 120 millió hektáron már ők művelik a földet az USA-ban, ami Magyarország termőterületének 16-szorosát jelenti.

Ha nem a vezetőséget, hanem a munkaerőt nézzük, e téren még szembetűnőbb a nők felzárkózása. Világszinten ők alkotják az agráriumban dolgozók 43 százalékát, sőt néhány kevésbé fejlett országban ez az arány a 70 százalékot is elérheti. Ebbe az is komolyan belejátszik, hogy az elmúlt évtizedben Afrikában olyan törvények születtek, amelyek megengedik a földbirtoklást a szebbik nem számára is. Igaz, hogy a nők gyakran csak „segédmunkásként” vesznek részt a termelésben, de az egyenjogúsítás akkor is jelentős előrelépésnek mondható.

A fejlődő országokban a nők felelősek az élelmiszer-előállítás 60–80 százalékáért, hiszen jószágokat nevelnek a ház körül, növényeket termesztenek, vizet hordanak és főznek. A világ fejlett részén pedig egyre komolyabb szerepet vállalnak az irányításban is, sőt az agrár-felsőoktatásban több országban már egyértelműen ők viszik a prímet. Nálunk a mezőgazdasági és állategészségügyi egyetemi-főiskolai képzésben részt vevők 49 százaléka tartozik a női nemhez a KSH adatai szerint.

A változás oka elsősorban az, hogy ma már a gazdálkodás sem pusztán fizikai tevékenységet jelent, így a hölgyek esélyei is megnőttek az ágazatban való elhelyezkedésre és helytállásra. Mindezzel párhuzamosan a férfiak elvándorlása is megindult, elsősorban azért, mert az agrárium jövedelemtermelő képessége még mindig elmarad más szektorokétól. Az elhagyott munkahelyeket a nők töltik be, és a rohamos technikai fejlődés ezt lehetővé is teszi számukra, hiszen a gépek a feladatok legnehezebb részét elvégzik helyettük.

Az ENSZ is rámutatott, hogy a nők egyre fontosabb szerepet játszanak a világ biztonságos élelmiszerellátásának megteremtésében. Ha pedig ugyanazokhoz a technológiákhoz, gépekhez, szolgáltatásokhoz férnének hozzá, mint a férfiak, akár 20-30 százalékkal nagyobb termésmennyiséget is tudnának produkálni, így az éhezés felszámolása is gyorsabb ütemben történhetne meg.

Forrás: agrarszektor.hu

Eseménynaptár

loader

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

Megvá­lasz­tot­tak — Mi lesz most?



A szem­lé­le­té­ben teljes mér­ték­ben újdon­ság­nak szá­mí­tó könyv egy­részt meg­oldást nyújt a ma­gyar szak­szer­ve­ze­te­ket is súj­tó fo­lya­ma­tos tag­lét­szám­csökkenés meg­állí­tá­sá­ra, más­részt se­gít át­te­kin­te­ni a mun­ka­he­lyi tiszt­ség­gel já­ró fe­la­da­to­kat, va­la­mint azok si­ke­res el­lá­tá­sá­hoz gya­kor­la­ti ta­ná­csok­kal lát­ja el a mun­ka­he­lyi szak­szer­ve­ze­ti tiszt­ség­vi­se­lőket.

To­vábbi in­for­má­ció