Mind a munkaadói, mind a munkavállalói érdekképviseletek egyszerűsítenék a nyugellátásban részesülők foglalkoztatási szabályait. A munkaadók szerint kedvezményes közteherfizetési lehetőséget kellene adni a 65. évüket betöltött, de dolgozni vágyó időseknek, mivel ők ma ugyanakkora közteherfizetésre kötelesek, mint a fiatal munkavállalók. A szakszervezetek szerint pedig a nem öregségi ellátásban részesülők kereseti plafonját kellene megszüntetni, mivel ma már nem munkanélküliség van, hanem munkaerőhiány.
A szakszervezeti és a munkaadói oldal is egyszerűbbé tenné az idősek foglalkoztathatóságát annak érdekében, hogy a dolgozni vágyó nyugdíjasok, ellátásban részesülők könnyebben el tudjanak helyezkedni a munkaerőpiacon.
– A tényleges öregségi nyugdíjkorhatárt, ma jellemzően a 65. évüket be nem töltött, de a korhatár előtti ellátásban részesülők kereseti plafonjának eltörlését kéri a Liga Szakszervezetek – mondta a Magyar Időknek Mészáros Melinda, az érdekképviselet vezetője. A plafon azokra a női munkavállalókra vonatkozik, akik 40 év munkaviszony után mentek nyugdíjba, emellett érinti a korkedvezményes nyugdíjasokat és a szolgálati ellátásban részesülőket is.
Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek vezetője
A szabályozás lényege, hogy a nyugellátás mellett munkát vállaló évente a mindenkori minimálbérnek, tehát az idén 127,5 ezer forintnak a 18-szorosát keresheti egy év alatt. Amennyiben az adóköteles keresete meghaladná ezt az összeget, tehát az évi 2 millió 295 ezer forintot, havi átlagban pedig bruttó 191 250 forintot, abban az esetben választania kell ellátás vagy munkaviszony között. Mészáros Melinda példaként említette, ha egy 2-3 diplomás munkavállaló havi bruttó 400 ezer forintért dolgozik, akkor 6 hónap után el kell döntenie, hogy az ellátást vagy a munkaviszonyt választja.
Ez abban az esetben lehet problémás, ha a dolgozó a munkaviszonyt választja, de például az év 9. hónapjában elveszíti állását, akkor a következő év januárjáig akár ellátás nélkül is maradhat. A Liga vezetője arról beszélt, hogy emiatt, noha sokan dolgoznának, és tudnának a munkaerőhiány által érintett szakmában elhelyezkedni, nem mernek visszamenni, mert félnek, hogy ellátás nélkül maradnak.
Ráadásul amennyiben a dolgozó nem kap ellátást, az adott évben kimarad az egyszeri nyugdíjjuttatásból, mint például a tavaly év végi egyszeri Erzsébet-utalványból vagy a 2015-ös egyszeri kompenzációból. Emellett a nem öregségi ellátásban részesülők leghamarabb csak a 65. életévük betöltésével egy időben tudják felülvizsgáltatni az összeget, habár a munkaviszonyból származó járulékokat befizették az államkasszába. Az érdekképviselet a vonatkozó jogszabály hatályon kívül helyezésével kapcsolatban már felkereste az érintett minisztériumokat, beleértve a nemzetgazdasági tárcát, valamint a Miniszterelnökséget.
A nyugdíjaskorú, 65. életévüket betöltöttek munkába állását könnyítenék meg a munkaadói érdekképviseletek. Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetségének főtitkára kérdésünkre elmondta, a nyugdíjas-szövetkezetek megalakítása jó lehetőség arra, hogy az idősek szövetkezeti formában, önkéntes alapon, rugalmas munkaidőben dolgozzanak, mindezt 15 százalékos személyi jövedelemadó megfizetése mellett. Ugyanakkor azon idősek után, akik a szövetkezeten kívül, egyénileg vállalnának munkát, a munkaadónak teljes járulékkötelezettsége van.
Ez azt jelenti, hogy a bruttó bérből levonják a 15 százalékos személyi jövedelemadót, a 10 százalékos nyugdíjjárulékot, a 7 százalékos egészségbiztosítási járulékot, valamint 1,5 százalék munkaerőpiaci járulékot. Ezért cserébe a 65 év feletti munkavállaló nyugdíja mindössze fél százalékkal emelkedik.
Korábban a Magyar Időknek a kiskereskedelmi munkaadókat képviselő szervezetek is arról beszéltek, egyszerűsíteni kellene a nyugdíjasok járulékfizetési kötelezettségeit annak érdekében, hogy bizonyos szakmákban jobban megérje elhelyezkedniük azoknak, akik még szeretnének dolgozni.
Forrás: Magyar Idők
