Mind a munkaadói, mind a munkavállalói érdekképviseletek egyszerűsítenék a nyugellátásban részesülők foglalkoztatási szabályait. A munkaadók szerint kedvezményes közteherfizetési lehetőséget kellene adni a 65. évüket betöltött, de dolgozni vágyó időseknek, mivel ők ma ugyanakkora közteherfizetésre kötelesek, mint a fiatal munkavállalók. A szakszervezetek szerint pedig a nem öregségi ellátásban részesülők kereseti plafonját kellene megszüntetni, mivel ma már nem munkanélküliség van, hanem munkaerőhiány.

A szakszervezeti és a munkaadói oldal is egyszerűbbé tenné az idősek foglalkoztathatóságát annak érdekében, hogy a dolgozni vágyó nyugdíjasok, ellátásban részesülők könnyebben el tudjanak helyezkedni a munkaerőpiacon.

– A tényleges öregségi nyugdíjkorhatárt, ma jellemzően a 65. évüket be nem töltött, de a korhatár előtti ellátásban részesülők kereseti plafonjának eltörlését kéri a Liga Szakszervezetek – mondta a Magyar Időknek Mészáros Melinda, az érdekképviselet vezetője. A plafon azokra a női munkavállalókra vonatkozik, akik 40 év munkaviszony után mentek nyugdíjba, emellett érinti a korkedvezményes nyugdíjasokat és a szolgálati ellátásban részesülőket is.

Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek vezetője

A szabályozás lényege, hogy a nyugellátás mellett munkát vállaló évente a mindenkori minimálbérnek, tehát az idén 127,5 ezer forintnak a 18-szorosát keresheti egy év alatt. Amennyiben az adóköteles keresete meghaladná ezt az összeget, tehát az évi 2 millió 295 ezer forintot, havi átlagban pedig bruttó 191 250 forintot, abban az esetben választania kell ellátás vagy munkaviszony között. Mészáros Melinda példaként említette, ha egy 2-3 diplomás munkavállaló havi bruttó 400 ezer forintért dolgozik, akkor 6 hónap után el kell döntenie, hogy az ellátást vagy a munkaviszonyt választja.

Ez abban az esetben lehet problémás, ha a dolgozó a munkaviszonyt választja, de például az év 9. hónapjában elveszíti állását, akkor a következő év januárjáig akár ellátás nélkül is maradhat. A Liga vezetője arról beszélt, hogy emiatt, noha sokan dolgoznának, és tudnának a munkaerőhiány által érintett szakmában elhelyezkedni, nem mernek visszamenni, mert félnek, hogy ellátás nélkül maradnak.

Ráadásul amennyiben a dolgozó nem kap ellátást, az adott évben kimarad az egyszeri nyugdíjjuttatásból, mint például a tavaly év végi egyszeri Erzsébet-utalványból vagy a ­2015-ös egyszeri kompenzációból. Emellett a nem öregségi ellátásban részesülők leghamarabb csak a 65. életévük betöltésével egy időben tudják felülvizsgáltatni az összeget, habár a munkaviszonyból származó járulékokat befizették az államkasszába. Az érdekképviselet a vonatkozó jogszabály hatályon kívül helyezésével kapcsolatban már felkereste az érintett minisztériumokat, beleértve a nemzetgazdasági tárcát, valamint a Miniszterelnökséget.

A nyugdíjaskorú, 65. életévüket betöltöttek munkába állását könnyítenék meg a munkaadói érdekképviseletek. Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetségének főtitkára kérdésünkre elmondta, a nyugdíjas-szövetkezetek megalakítása jó lehetőség arra, hogy az idősek szövetkezeti formában, önkéntes alapon, rugalmas munkaidőben dolgozzanak, mindezt 15 százalékos személyi jövedelemadó megfizetése mellett. Ugyanakkor azon idősek után, akik a szövetkezeten kívül, egyénileg vállalnának munkát, a munkaadónak teljes járulékkötelezettsége van.

Ez azt jelenti, hogy a bruttó bérből levonják a 15 százalékos személyi jövedelemadót, a 10 százalékos nyugdíjjárulékot, a 7 százalékos egészségbiztosítási járulékot, valamint 1,5 százalék munkaerőpiaci járulékot. Ezért cserébe a 65 év feletti munkavállaló nyugdíja mind­össze fél százalékkal emelkedik.

Korábban a Magyar Időknek a kiskereskedelmi munkaadókat képviselő szervezetek is arról beszéltek, egyszerűsíteni kellene a nyugdíjasok járulékfizetési kötelezettségeit annak érdekében, hogy bizonyos szakmákban jobban megérje elhelyezkedniük azoknak, akik még szeretnének dolgozni.

Forrás: Magyar Idők

Eseménynaptár

loader
Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ

Megvá­lasz­tot­tak — Mi lesz most?



A szem­lé­le­té­ben teljes mér­ték­ben újdon­ság­nak szá­mí­tó könyv egy­részt meg­oldást nyújt a ma­gyar szak­szer­ve­ze­te­ket is súj­tó fo­lya­ma­tos tag­lét­szám­csökkenés meg­állí­tá­sá­ra, más­részt se­gít át­te­kin­te­ni a mun­ka­he­lyi tiszt­ség­gel já­ró fe­la­da­to­kat, va­la­mint azok si­ke­res el­lá­tá­sá­hoz gya­kor­la­ti ta­ná­csok­kal lát­ja el a mun­ka­he­lyi szak­szer­ve­ze­ti tiszt­ség­vi­se­lőket.

To­vábbi in­for­má­ció