Nem lehet népszavazást tartani arról, hogy a nőkhöz hasonlóan a férfiak is nyugdíjba vonulhassanak negyven év munkaviszony után – döntött az Alkotmánybíróság. A kezdeményezést támogató szakszervezetek nem adják fel – írja a Népszabadság.
Nem árulta el az Alkotmánybíróság (Ab) hogy miért, de a testület úgy döntött, nem lehet népszavazást tartani arról, hogy a férfiak a nőkével azonos feltételek mellett vonulhassanak nyugállományba. A Vasutasok Szakszervezete ügyvivő testületének tagja, Bodnár József idén tavasszal magánszemélyként a következő kérdést terjesztette be hitelesítésre:„Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés a nyugdíjjogszabályok megfelelő módosításával a jelen kérdésben megtartott népszavazást követő év január 1.-től a férfiak számára is tegye lehetővé Magyarországon a nők számára biztosított kedvezményekkel történő nyugdíjba vonulás lehetőségét?"
A Nemzeti Választási Bizottság úgy vélte, hogy a „népszavazásra feltenni kívánt kérdésből okszerűen következik a népszavazást követő évek költségvetési törvényeiben szereplő kiadások meghatározása", hiszen egy eredményes referendum esetén a negyven év munkaviszony után a férfiak is nyugdíjba mehetnének. Ez pedig jelentős – becslések szerint akár 150-200 milliárdos – többletkiadást okozhatna. A bizottságnak más gondja is volt: a többségi álláspont szerint a kérdés nem egyértelmű, mert a polgárok számára nem világos, a döntésüknek „milyen pénzügyi, társadalmi vagy egyéb következményei lennének". A kezdeményező a döntést Kúriánál megtámadta, és a legfőbb bírói fórum neki adott igazat, mert álláspontja szerint a népszavazás esetleges sikere esetén a jogalkotó nagyfokú döntési szabadságot élvezne a tekintetben, miként valósítja meg a nemek közötti egyenlőséget a nyugellátásra vonatkozóan. Ezt meg magánszemélyek és nőszervezetek támadták meg az Ab előtt, a testület keddi szűkszavú közleménye szerint sikerrel, mert a Kúria végzését alaptörvény-ellenesnek találták.
A határozat aláírására, valamint a részletes indokolással, az esetleges különvéleményekkel és párhuzamos indokolásokkal együtt történő hivatalos közzétételére a jövő héten kerül sor – tudatta az Ab. Tekintettel azonban az ügyben folyó aláírásgyűjtésre, indokoltnak tartották, hogy a döntés lényegét korábban nyilvánosságra hozzák. Így nem tudni, hogy a testület álláspontja szerint miért nem lehet e kérdésről népszavazást tartani, de elképzelhető: a választási irodának az aláírásgyűjtő ív hitelesítését elutasító határozatának mindkét érvét osztották.
Bodnár József kezdeményezése mögé állt a Liga Szakszervezetek és a Magyar Szakszervezeti Szövetség, valamint a Jobbik és az MSZP is. A két konföderáció eddig mintegy százezer aláírást gyűjtött össze, s miután a határidő november elején jár le, csaknem bizonyosan meglett volna a népszavazás kitűzéséhez szükséges kétszázezer támogató. Az Ab döntése után viszont minden eddigi erőfeszítés hiábavalónak bizonyult.
A szakszervezetek egyelőre keresik a megfelelő választ az alkotmánybírósági döntésre, így senki nem kívánt nyilatkozni. Annyit azonban forrásaink kijelentettek: nem adják fel a nemek közötti egyenlőség biztosítása érdekében folytatott küzdelmet. Ami különben nem kis részben arról szól, hogy az emberi szervezetre fokozott igénybevételt jelentő munkakörökben – e körbe tartoznak például a vasutasok vagy buszsofőrök – korábban biztosított, majd eltörölt korkedvezményt hozzák vissza. Arra a kérdésünkre viszont, hogy az Ab döntésére kívánnak-e politikai választ adni – tehát támogatnák-e a civil szervezetek rendszerbontónak szánt népszavazási kezdeményezését –, kitérő választ kaptunk.
Forrás: Népszabadság
http://nol.hu/gazdasag/elbukott-a-ferfiak-korai-nyugdija-1563335
