A magyar kormány már 2010-ben szakított az alacsony bérekre épülő gazdasági modellel, amikor hátat fordított a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) és az általa diktált gazdaságpolitikának - mondta Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke hétfőn Budapesten egy fórumbeszélgetésen.

A rendezvényen mutatták be Galgóczi Béla, az Európai Szakszervezeti Kutatóintézet (ETUI) kutatója „Miért esedékes egy béremelés Közép-Kelet Európában?” című tanulmányát is, amely végigköveti a bérek alakulását a régióban a rendszerváltás időszakától 2015-ig.

Galgóczi Béla, az Európai Szakszervezeti Kutatóintézet kutatója

Galgóczi Béla vizsgálatai alapján kiemelte, hogy az alacsony béreken alapuló versenyképességi modell - amely szerinte nem egy eleve meghatározott stratégia volt - a 2008-as válság után terjedt el a közép-kelet európai országokban, mostanra azonban a fejlődés korlátjává vált.

A fórumbeszélgetés résztvevői közül Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke és Pogátsa Zoltán, a Nyugat-Magyarországi Egyetem közgazdásza is arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarországon szakítani kell az alacsony bérekre épülő gazdasági modellel. Kordás László úgy vélekedett, hogy növelni kell a munkavállalók bérét, egyidejűleg csökkenteni kell a dolgozókat és a munkáltatókat terhelő adókat és járulékokat.

Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke

Palkovics Imre álláspontja szerint az IMF-fel való szakításnak köszönhetően indult el egy „ha nem is kellő mértékű, de trendjében érzékelhető bérfelzárkóztatás”. Példaként említette a 2016 novemberében a szociális partnerek és a kormány által aláírt 6 éves bérmegállapodást, amelyben a kormány 2022-ig 40 százalékos reálkereset-emelkedést tűzött ki célul. Ennek a folyamatnak az első lépése az idei és a jövő évi minimálbér és a szakmunkás garantált bérminimum emelése. Ez bizonyítja, hogy a magyar kormány nem ragadt le az alacsony béreknél - húzta alá a szakszervezeti vezető.

Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke

A MOSZ elnöke megjegyezte, hogy Galgóczi Béla álláspontjával ellentétben szerinte az alacsony bérekre épülő gazdasági modell egy eleve meghatározott stratégia volt, ugyanis az Európai Unió centrum országai és a nemzetközi befektetői körök így tudták kiszipolyozni a közép-kelet-európai országok erőforrásait. A tanulmány is leírja, hogy a térség országainak munkaerejét leértékelték, ezáltal olcsóbban exportáltak, vagyis a külföldi megrendelők kevesebbet fizettek egy-egy termékért, mint korábban - érvelt Palkovics Imre. Galgóczi Béla tanulmányának magyar nyelvű megjelenését a Friedrich Ebert Stiftung budapesti irodája támogatta. A hétfői rendezvényt is a Friedrich Ebert Alapítvány szervezte.

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

Megvá­lasz­tot­tak — Mi lesz most?



A szem­lé­le­té­ben teljes mér­ték­ben újdon­ság­nak szá­mí­tó könyv egy­részt meg­oldást nyújt a ma­gyar szak­szer­ve­ze­te­ket is súj­tó fo­lya­ma­tos tag­lét­szám­csökkenés meg­állí­tá­sá­ra, más­részt se­gít át­te­kin­te­ni a mun­ka­he­lyi tiszt­ség­gel já­ró fe­la­da­to­kat, va­la­mint azok si­ke­res el­lá­tá­sá­hoz gya­kor­la­ti ta­ná­csok­kal lát­ja el a mun­ka­he­lyi szak­szer­ve­ze­ti tiszt­ség­vi­se­lőket.

To­vábbi in­for­má­ció