Minden harmadik magyar háztartásban csak egy személy él, és ez több mint 1,2 millió egyedülálló – derül ki a tavalyi mininépszámlálás adataiból. Ez jelentős növekedés, 1990-ben ugyanis minden negyedik háztartásban élt egy személy. A magyar családok 18 százaléka úgynevezett egyszülős háztartás. Az egyszülős családok száma több mint 503 ezer volt tavaly októberben, 86 százalékukban az anya nevelte egy vagy több gyermekét – írja a Világgazdaság.

A háztartások többségét az egyedülállók teszik ki. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint a rendszerváltás évétől 2011-ig nagymértékben nőtt, az elmúlt öt évben viszont valamelyest csökkent az egyedülállók aránya, de most is 32 százalék felett van. Ennek oka többnyire a családi kapcsolatok lazulása, a nőtlenek, a hajadonok, az elváltak és az özvegyek számának növekedése. Valamennyi korcsoportban nagy a növekedés 1990-hez képest, a 40 éven aluli egyedülállók száma 65 százalékkal, a 40–59 éves korcsoporté 97 százalékkal gyarapodott 1980-hoz viszonyítva, a 60 éves és idősebb egyedülállók száma megduplázódott – derült ki a KSH adataiból.

 

Az utóbbi öt évben kicsit nőtt az egy háztartásban élők száma. Míg öt évvel ezelőtt 100 háztartásban 236-an laktak, addig a tavalyi népszámlálási adatok szerint két fővel többen. Minden népszámláláskor a kétszemélyes háztartások aránya volt a legmagasabb 2001-ig, 2011-ben egytagú háztartásból volt a legtöbb, 2016-ra megint egy picit beelőztek a kétszemélyes háztartások.

A kétszemélyesnél nagyobb háztartások száma is folyamatosan csökken. Tavaly a háztartások 18 százalékában éltek hárman, 13 százalékában négyen, az ennél népesebb háztartások aránya nem éri el a 7 százalékot sem. A legalacsonyabb létszámú háztartások a fővárosban, a legnépesebbek Pest és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében vannak.

A lakosság alig 2,5 százaléka él többgenerációs háztartásban, a többcsaládos háztartások aránya Budapesten kirívóan alacsony. A leggyakrabban Somogy és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében költöznek össze a szülőkkel a fiatalok, de ott is csak a családok 4 százaléka ilyen. Ugyanakkor a háromgenerációs családok aránya 2011-hez képest nőtt, a háztartások 5 százalékában élnek együtt fiatalok, középkorúak és idősek. Korábban a családok 4,6 százalékában élt három generáció.

Forrás: Világgazdaság

Eseménynaptár

loader

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

Megvá­lasz­tot­tak — Mi lesz most?



A szem­lé­le­té­ben teljes mér­ték­ben újdon­ság­nak szá­mí­tó könyv egy­részt meg­oldást nyújt a ma­gyar szak­szer­ve­ze­te­ket is súj­tó fo­lya­ma­tos tag­lét­szám­csökkenés meg­állí­tá­sá­ra, más­részt se­gít át­te­kin­te­ni a mun­ka­he­lyi tiszt­ség­gel já­ró fe­la­da­to­kat, va­la­mint azok si­ke­res el­lá­tá­sá­hoz gya­kor­la­ti ta­ná­csok­kal lát­ja el a mun­ka­he­lyi szak­szer­ve­ze­ti tiszt­ség­vi­se­lőket.

To­vábbi in­for­má­ció