Toborzó kampányba kezdett a honvédség. A tervek szerint a 23 fővárosi kerülettel együtt az ország 197 járásában állítanának fel tartalékos századokat a jövőben. Hamarosan elkezdődik az év legnagyobb nemzetközi hadgyakorlata is, amelynek részeként számos szárazföldi és légi eszköz fog áthaladni Magyarországon; Pápára telepítenek egy ejtőernyős-köteléket, amelyet Romániában, Bulgáriában fognak ledobni – tudta meg a Magyar Idők Takács Attila dandártábornoktól, a Magyar Honvédség Hadkiegészítő, Felkészítő és Kiképző Parancsnokságának vezetőjétől.

 – Jelenleg is több ezer önkéntes tartalékos katonája van a honvédségnek, akikkel kiegészíthető a szerződéses és hivatásos haderő rendkívüli helyzet esetén? Miért kell újakat toborozni – a 23 fővárosi kerülettel együtt – az ország 197 járásában?

– Az látszik, hogy a jelenlegi tartalékos állomány zöme azokból áll, akik a korábbi haderőcsökkentés során kikényszerültek a hivatásosok közül. Ők nagy részben ötven év fölöttiek, ezért az elkövetkezendő tíz évben nyugállományba fognak vonulni, így elengedhetetlen újabb tartalékosok toborzása. A terveink szerint az előttünk álló tíz évben minden járásban megalakul egy önkéntes területvédelmi század, amelynek nemcsak a toborzását, de a kiképzését is helyben oldanánk meg. Ezek a tartalékosok egy rendkívüli helyzetben – árvíz vagy természeti katasztrófa esetén – gyorsan mozgósíthatók lennének.

– Miért érdekelhet egy mai fiatalt ez a lehetőség, mit tudnak kínálni neki, hogy tartalékos szolgálatot vállaljon?

– Egyrészt olyan képességeket szerezhet a kiképzések során, amit a polgári életben is jól hasznosíthat. Javul a tájékozódási képessége, megtanulja, hogyan viselkedjen vészhelyzetben, ami a mai világban egyre fontosabb. A túlélő képesség mellett pedig azt is megtanulhatja, hogyan tud egy közösség részeként, csapatban dolgozni. Ráadásul a honvédséghez, illetve a tartalékosokhoz csatlakozó fiatalokban erősödhet a lokálpatriotizmus is, hiszen helyben, a saját szűkebb hazájukért, annak védelmében végzik a tevékenységüket. A nemzeti identitásuk is erősödhet a katonai hagyományok megőrzésével.

– Mi a helyzet azokkal, akik már harminc-negyven évesek? Ők is kaphatnak katonai kiképzést?

– Igen, valamennyi korosztály jelentkezését várjuk. Ez azért fontos, mert az elmúlt tizenhárom évben, a sorkatonaság megszűnése után felnőtt egy olyan generáció, amely már apaként sem rendelkezik semmilyen katonai ismerettel, tehát a gyermekeinek sem tudja átadni azt a morális értéket, amelyet a honvédelem ügye jelent.

– Kérdés azonban, hogy szívesen elengednek-e valakit a munkahelyéről a különböző kiképzésekre. A munkáltatók kapnak ezért valamilyen támogatást?

– Most is van lehetőség kompenzációra: ha valaki tartalékos katona lesz, a honvédség a munkáltatóval is szerződést köt arról, hogy a kiképzések, bevonultatások idején kompenzálják a kieső bevételeit. Emellett folyamatosan dolgozunk egyéb ösztönzők kialakításán is.

– Hol van az a korhatár, ahonnan kezdve már lehet toborozni erre a pályára az embereket?

– A szakemberek szerint 13 éves kortól lehet megszólítani a fiatalokat. Ilyenkor persze csak bemutatjuk a honvédséget, játékos formában, különféle versenyeken ismertetjük a gyerekekkel, hogy miről szól a katonai hivatás. A középiskolában ezt lehet folytatni választható érettségi tantárgy oktatásával, szervezett sporttevékenységgel, illetve táboroztatással. Később aztán csatlakozhatnak a honvédség szervezetéhez is, de ha csak az marad meg, hogy civil állampolgárként támogatják a honvédelem ügyét, már akkor is sokat elértünk.

– Hol lesznek a legközelebbi toborzó események, ahol jelentkezni lehet?

– Ezeket a rendezvényeket országosan meghirdetjük, de a legnagyobb mértékű toborzást most két területen, Veszprém és Hajú-Bihar megyében kezdtük el. Utóbbiban egy roadshow-val megyünk körbe a településeken, járási székhelyeken. Veszprémben június 14-re honvédelmi napot szervezünk, ahol a fővárosi és dunántúli alakulatok mutatkoznak be az Arénában. Ezeken felül minden toborzóiroda és Kormányablak nyitva áll azok előtt, akik a katonai hivatást szeretnék választani. Ott vagyunk az interneten és a közösségi oldalakon, elindítottunk egy weboldalt Irányasereg.hu címmel.

– Mi a helyzet a szerződéses katonákkal: mekkora a hiány?

– Bizonyos szakmákban a civil élet számos területén jelen van a munkaerőhiány problémája, ez alól a honvédség sem kivétel. Szerencsére a Honvédelmi Minisztérium vezetése és a kormány felismerte, hogy az illetményeket versenyképessé kell tenni. Ennek hatására már jönnek is vissza hozzánk azok közül, akik korábban úgy döntöttek, hogy elhagyják az állományt.

– Egy szerződéses mennyit kereshet, ha nincs érettségije, de felvették katonának?

– Kezdő fizetésként legalább bruttó 180 ezer forintot, nettó mintegy 120 ezer forintot, de ehhez számos pluszjuttatás is jár. Fizetjük az utazási költségeit, a kiképzéseknél az étkezését. Ha a laktanyában lakik vagy a nőtlen szállón, akkor természetbeni ellátásra jogosult, nem kerül pénzébe a kiemelt egészségügyi ellátás sem. A családja is számos támogatásban, kedvezményben részesül. Ami azonban még fontosabb: egy kiszámítható életpálya előtt áll, ahogy halad előre, nő az illetménye is.

– Igazán sok pénzt a missziókban kereshetnek a katonák. Egy szerződéses katona is eljuthat ilyen külszolgálatra?

– Természetesen. Alapvetően csak az a különbség a szerződésesek és a hivatásosok között, hogy az egyik élethosszig, a másik meghatározott ideig vállalja a szolgálatot. Ha teljesíti a követelményeket, egy szerződéses katona is előre tud lépni, ki tud jutni misszióba.

– Hogyan változtak meg a kiképzések az utóbbi években?

– Teljes átalakulásra volt szükség, hiszen a hadviselésben is új módszerek jelentek meg. A hadszíntéren szerzett, valamint a szövetségesekkel cserélt tapasztalatok alapján modernizáltuk a kiképzés rendszerét.

– Ez azt jelenti, hogy szinte mindenkinek kommandósképességre kell szert tenni, hogy rajtaütéseket tudjon végrehajtani?

– A kommandósképesség is nagyon fontos, de műveleti területen csak meglévő képességek összekapcsolásával lehet eredményeket felmutatni, így szükség van a légierő és szárazföldi haderőnemek valamennyi fegyvernemének együttműködésére.

– Ehhez akkor át kell alakítani a kiképzőbázisokat is?

– A kiképzőbázisok átalakítása folyamatosan napirenden van, a szövetségesekkel együtt igyekszünk ezekhez az új eljárásokhoz igazítani a felkészítéseket. A várpalotai központi gyakorlótéren hazai, NATO- és amerikai beruházások is lesznek. A beépített (lakott) területen vívott helyiségharcra való felkészítés előtérbe került.

– Több mint tízezer NATO-katona és haditechnikai eszköz fog átvonulni Magyarországon egy nagy hadgyakorlat részeként a nyáron. Hivatalosan a kiképzés fő oka az orosz fenyegetés, de ezzel most mire készülünk? Hagyományos vagy új típusú kihívásokra?

– A NATO-nak azt kell begyakorolnia, hogy viszonylag kisebb létszámú erővel, gyorsan és mobilisan tudjon rea­gálni, és ütőképes erőket áttelepíteni más térségekbe. Most Közép-Európában, illetve Dél-Európa országaiban készülnek fel arra a katonák, hogyan tudják a szövetséges erőket befogadni, irányítani és támogatni a továbbhaladásukat. A szövetség gyakorlatsorozatának részeként Magyarországon lesz műszaki (pontonhídépítés), lövész- és különleges műveleti erőket felvonultató gyakorlat légi és tüzérségi támogatással.

– Ez azt jelenti, hogy nálunk is össz­pontosítanak erőket, amelyeket délebbre fognak szállítani?

– Igen. Például Pápára fognak telepíteni egy ejtőernyős-köteléket, amelyet Romániában, Bulgáriában fognak ledobni. Számos szárazföldi és légi eszköz fog áthaladni Magyarországon.

Forrás: Magyar Idők