A magyar mikro- és kisvállalkozások, de még a közepesek sem igazán versenyképesek, nem tudnak a nemzetközi piacon egységnyi idő alatt akkora értéket előállítani, mint a versenytársak – mondta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke csütörtökön Debrecenben.

„Ha túl erősen nyomjuk a béreket fölfelé, azt nem tudják kitermelni”, ha viszont nem, akkor „kiürül az ország” – tette hozzá Parragh László, a kamara országos elnöki találkozóját megelőző, rögtönzött sajtótájékoztatón.

A kamara elnöke nagyon fontosnak nevezte, hogy termelékenységben, hatékonyságban felzárkózzanak a magyar vállalkozások Európához, mert csak ebben az esetben nyílik lehetőség a foglalkoztatás bővítésére.

Parragh László szerint ugyanakkor „minden makrogazdasági adat rendben van” -, így a foglalkoztatás, a növekedés, az infláció, a fogyasztás, a beruházások -, de nagy kérdés, „hány évig tudjuk ezt tartani”.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke

A felzárkózás, a nyugathoz való közeledés elengedhetetlen feltétele, hogy éveken át fenn tudjuk tartani ezeket a folyamatokat – tette hozzá.

A kamarai vezető szerint ugyanakkor a munkaerő biztosítását tekintve „az árral szemben úszunk”: nem csak a gyerekszám csökken, hanem az iskolába iratkozók száma is, miközben rendkívül erős a gimnáziumok „elszívó hatása”.

„Az elmúlt öt évben 100 ezer gyerek esett ki a középfokú képzésből, ebből 84 ezer a szakképzésből” – mutatott rá Parragh László, óriási hibának nevezve, hogy „polgármesterek nem mernek bezárni gimnáziumokat, ami óriási hiba”. Szerinte van olyan vidéki gimnázium, ahol 2,5 tanulmányi átlaggal indítottak első osztályt.

Hozzátette: ez „kiszúrás” a gyerekkel, mert nem tud továbbtanulni, „kiszúrás” a családdal, mert olyat tanul a gyerek, aminek nincs piaci kereslete és „kiszúrás” a gazdasággal, mert nincs elegendő munkaerő.

Meg kell győzni az embereket, ha a gyereknek van olyan munkája, amit a piac keres, és megfelelő jövedelemre tesz szert, az számára önbecsülést is ad – mutatott rá a kamarai elnök, aki szorgalmazta a felsőoktatás átjárhatóságát, vagyis, hogy a diák a szakképzésből be tudjon jutni a felsőoktatásba.

„Egy jó autószerelőből lehessen autóipari mérnök, ha tovább akar lépni” – mondott példát Parragh László megemlítve, hogy e folyamatnak már jó keretet biztosítanak a szakgimnáziumok, de – mint mondta – a társadalommal még meg kell értetni, hogy ez így is működik.

Miklóssy Ferenc, a kamara alelnöke, a hajdú-bihari kamara elnöke szerint „nem lehet a gazdaság erős, ha a középvállakozói réteg nem erős, nem versenyképes”.

Hozzátette: a magyar középvállalkozók megerősítéséhez kell, hogy az európai uniós támogatások 60 százaléka ténylegesen a vállalkozásokat erősítse. A szakember ennek érdekében sürgette a pályázati döntéseket, hogy a támogatásokat mielőbb közvetlenül eszközök, gépek, technológiák beszerzésére fordíthassák, ami megalapozza a következő évek versenyképességét.

A debreceni találkozón A jövő gazdasági kihívásai a kamarák tükrében, célok, feladatok és lehetőségek címmel cserélnek véleményt az ország kamarai vezetői.

Forrás: Világgazdaság