Hiába tiltakoznak a szakemberek, kritizálta az Igazságügyi Minisztérium (IM) és a Miniszterelnökség, továbbra sem tett le Balog Zoltán arról, hogy az összes hazai pszichológust egy nagy, felülről irányított szervezetbe terelje. A Magyar Nemzet kormányzati forrásokból úgy értesült, az Emberi Erőforrások Minisztériuma folyamatosan napirenden tartja a Magyar Pszichológuskamaráról (MPK) szóló, tavaly kidolgozott törvénytervezetet. Információink szerint a szaktárcánál azt szeretnék, ha az a Császár-Nagy Noémi vezetné a szervezetet, akinek cége, a Pszichoszomatikus Ambulancia Kft. korábban 13 millió forint értékben szerződött az Emmivel. Úgy tudjuk, a tárca arra készül, hogy „mini nemzeti konzultációval” győzze meg a pszichológusokat: igenis szükség van a kamarára.

A tavaly februárban nyilvánosságra hozott tervezet felkorbácsolta az indulatokat a pszichológusok körében. A hozzávetőleg 13 ezres szakmai közösség egy része úgy látta, a Császár-Nagy vezette Magyar Pszichológusok Érdekvédelmi Egyesületébe (MPÉE) tömörülők „le akarják nyúlni a szakmát”, ők akarják megmondani, ki és milyen feltételekkel praktizálhat.

Azt is vitatják sokan, hogy a különféle irányzatokra tagolódó pszichológusszakma ugyanolyan hivatásrend lenne, mint az orvosi és gyógyszerészi hivatás, ahol kötelező a kamarai tagság. Ugyanis nem minden pszichológus vesz részt a gyógyításban, például a piackutatásban utazó reklámpszichológusokat, a munkahelyi konfliktuskezeléssel foglalkozó coachokat, az életmód-tanácsadókat fölösleges lenne összeterelni egyetlen szervezetbe. Viszont az Emmiben lobbizó érdekvédelmi egyesület úgy látja, a szakma jelenleg eszköztelen, képtelen fellépni a sarlatánok, az alapvető etikai normákat megsértő pszichológusok ellen, amire a kötelező kamarai tagság lehet a megoldás.

– Régóta folyik erről vita, és abban egyetértés van, hogy akárki ne nevezhesse magát pszichológusnak, kihasználva a kliensek hiszékenységét – mondta lapunknak Urbán Éva, a klinikai szakpszichológiai szakterület minőségügyi szakmai vezetője. 2009-ben – miután a Magyar Pszichológiai Társaság kifogásolta, hogy különféle „spirituális tanácsadók” és „lélekgyógyászok” pár hetes tanfolyam után szabadon dolgozhatnak – az ombudsman is megjegyezte: átfogó szabályozásra és kötelező tagsággal működő kamarára lenne szükség, hogy világos legyen, ki a valódi, egyetemi oklevéllel rendelkező pszichológus. Évtizedek óta szorgalmazza a kamara létrehozását a tudomány professzora, Bagdy Emőke – Császár-Nagy édesanyja – is. Szerinte el kell határolódni az áltudományoktól, és úgy véli, a szervezet létrehozása különben is „közakarat” a szakmában. A konzervatív nézeteiről ismert Bagdyról korábban a kormánypárti Magyar Hírlap azt állította, részt vett a tervezet kidolgozásában.

Urbán szerint az a baj, hogy a törvény alkotói átestek a ló másik oldalára: hatalmi szóval akarják rendezni a kérdést. Az első tervezet még kifejezetten az egyesületre alapozta volna a kamarát. (A Fidesz nem először emelne hivatalos rangra egy önkéntes alapon szerveződő civil egyesületet: a Magyar Művészeti Akadémiát 2011-ben belefoglalták az új alkotmányba, a vállalkozóknak pedig kötelezővé tették a kamarai tagságot – a szerk.) Az átdolgozott szövegből ez kikerült, de az benne maradt, hogy az elnökség „hivatalból, bejelentés vagy egyéb tudomásszerzés alapján” fegyelmi eljárást kezdeményezhet, és ha az illetékes testület az eljárást megszünteti, a vezetőség fellebbezhet. Márpedig az eljárás kizárással is végződhet, s mivel a tagság kötelező, ez végső soron a pszichológusi tevékenységtől való eltiltást jelentené. Urbán szerint az egészségügyben dolgozó pszichológusoknak egyébként is kötelező belépniük a Magyar Orvosi Kamarába, felesleges és jogszabályellenes lenne a kettős tagság.

Császár-Nagy több fórumon is kijelentette: sokan pozícióféltésből támadják a tervezetet. Egy általa működtetett, nyilvános Facebook-csoportban közölte: könyvet írnak majd a kamara történetéről, belefoglalva, „ki támogatta, és ki akadályozta a pszichológia tudományának szakmai önkormányzatiságát”. Szerinte „akadályozó az, ami hamis állítással vagy egyéb, például hatalommal való visszaéléssel, manipulációval stb. lassította a folyamatot”. Bár tavaly aláírta a tiltakozó közleményt, a kamara létrehozását támogatja Tornyossy Mária. A klinikai szakpszichológus lapunknak azt mondta, azt talán nem kéne törvényben szabályozni, hogy a kamara testületeinek milyen jogosítványai legyenek, elegendő lenne ugyanis a tagság által megszavazandó alapszabályban tisztázni. Tornyossy egyébként úgy véli, Császár-Nagy lelkesedése és ambíciója méltányolható, mert a cél helyes.

A szakember azt is mondta, a kamara egyben lehetőséget teremtene arra, amire sok pszichológus évek óta vágyik: kiléphetnének az egészségügyi rendszer keretei közül, az orvosok felügyelete alól. Hiszen számos szakember – így a párkapcsolati vagy gyereknevelési tanácsadók – nem gyógyítanak, ők lépjenek be az új kamarába, a klinikai szakpszichológusok viszont maradjanak az orvosi kamarában, ezzel a kettős tagság tilalmából adódó problémákat is meg lehetne oldani. Telefonon kerestük az ügyben Császár-Nagy Noémit is, de nem értük el. Az MPÉE honlapja azt ígéri, a kamara kapcsán felvetődő összes kérdést megválaszolják, de az ezzel kapcsolatos dokumentumok elérhetetlenek, üres oldalra vezetnek.

A Bagdy család véleményére sokat adó Balog Zoltán tehát továbbra sem tett le arról, hogy a kormány, majd a parlament elé vigye a tervezetet. Pedig a múlt év végén még úgy tűnt, hogy a javaslat süllyesztőbe kerül. Miután közös tiltakozó közleményt adott ki több szakmai szervezet, egyetemi tanszék, az IM pedig alkotmányellenesnek találta, az Emmi államtitkára, Rétvári Bence októberben bejelentette: a törvénytervezet mégsem kerül az Országgyűlés elé. Ám két hónappal később ismét felbukkant a javaslat: a kormány év végén közzétett törvényalkotási tervében az szerepel, hogy a tervezetet márciusban adja be a kabinet, majd májusban lesz róla szavazás.

Végül Lázár János a Magyar Nemzetnek nemrég azt állította: azért késik a szöveg, mert egyeztetésekre van szükség, elfogadásához egyelőre nincs meg a parlamenti többség. Ám közismert: a Fidesz-frakció rendkívül fegyelmezett, a képviselők rendszeresen megszavaznak olyan tervezeteket is, amelyeket el sem olvasnak, de nyomják a gombot, mert tudják, hogy a pártvezetés ezt várja tőlük. Kormányzati források lapunknak elismerték, inkább az a gond, hogy a tervezettel a Miniszterelnökségen is elégedetlenek, így az sem zárható ki, hogy a végén a Bagdy nézeteivel szimpatizáló Orbán Viktor „tesz majd igazságot”.

A kormányban – forrásaink úgy tudják – többen ellenzik ugyan az Emmi javaslatát, mint ahányan támogatják, köztudott, hogy Orbán szimpatizál Bagdy Emőke nézeteivel, így Balog Zoltán minisztériumában és Császár-Nagy Noémi egyesületében abban reménykednek, végül a miniszterelnök a javaslat megszavazására szólít fel, így az a tiltakozás ellenére kormányon és a parlamenten is keresztülmegy.

Forrás: Magyar Nemzet

Eseménynaptár

loader
Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ

Megvá­lasz­tot­tak — Mi lesz most?



A szem­lé­le­té­ben teljes mér­ték­ben újdon­ság­nak szá­mí­tó könyv egy­részt meg­oldást nyújt a ma­gyar szak­szer­ve­ze­te­ket is súj­tó fo­lya­ma­tos tag­lét­szám­csökkenés meg­állí­tá­sá­ra, más­részt se­gít át­te­kin­te­ni a mun­ka­he­lyi tiszt­ség­gel já­ró fe­la­da­to­kat, va­la­mint azok si­ke­res el­lá­tá­sá­hoz gya­kor­la­ti ta­ná­csok­kal lát­ja el a mun­ka­he­lyi szak­szer­ve­ze­ti tiszt­ség­vi­se­lőket.

To­vábbi in­for­má­ció