Folyamatosan növekszik a munkaerőhiány az építőiparban. Ma már a szektorban tevékenykedő cégek mintegy 50 százaléka szembesül a szakember-utánpótlási problémákkal. A lakásépítéssel foglalkozó vállalkozásoknak pedig a 62 százaléka nem tud megfelelő szakmunkásokat felvenni – tudta meg a Magyar Nemzet meg a GKI Gazdaságkutató Zrt. ügyvezető igazgatójától. Petz Raymund elmondta: 2007-ben, amikor az építési ágazat gazdasági válság előtti „utolsó jó éve” volt, még hozzávetőleg 230 ezren dolgoztak a szakágban, míg manapság csupán mintegy 150 ezren tevékenykednek az ágazatban. Vagyis jelenleg legalább 80 ezer dolgozó hiányzik az építési iparágból.
Petz Raymund úgy véli: a mostani szakemberhiány legfőbb oka az, hogy az elmúlt évek során a magasabb bérek reményében ezrével mentek külföldre munkát vállalni a szakmunkások. Emellett számos szakember ugyan Magyarországon, de más iparágban keresett munkát. Az építőipari bérek ugyanis még hazai viszonylatban is rendkívül alacsonyak a többi ágazat juttatásaihoz, illetve a nemzetgazdasági átlaghoz képest. Különösen igaz ez egyes vidéki cégek alkalmazottai esetében, amelyeknél kifejezetten nyomott fizetésekért foglalkoztatják a munkavállalókat.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az építőipari dolgozók átlagbére tavaly is jócskán lemaradt a nemzetgazdasági átlagtól. A fizikai foglalkozásúak nettó nemzetgazdasági átlagkeresete 121 ezer forintot tett ki, ám az építőiparban dolgozók csak 106 ezer forintot vihettek haza. A szellemi foglalkozásúak körében pedig 236 ezer forint volt nemzetgazdasági, és 206 ezer az építőipari nettó átlagbér. Petz Raymund szerint a vendégmunkások tömeges foglalkoztatása nem jelent tartós megoldást a hiány pótlására. Legfeljebb a vállalkozások egy részének jelenthet átmeneti megoldást néhány ezer munkavállaló behozatala.
A gondok orvoslásához elsősorban az ágazati béreket kellene vonzóvá tenni. A szakértő hozzátette: a fizetések rendezése mellett emelni kellene a szakemberképzés színvonalát és kapacitásait is. Továbbá fokozni kellene az ágazatban dolgozók társadalmi elismertségét. Ezenfelül szükség lenne az építési tevékenység gépesítésének a növelésére. A magasabb színvonalú gépparkkal ugyanis számos munkahely kiváltható lenne. Ezért jól jönne az iparágnak valamilyen kedvezményes hitelkonstrukció, illetve kormányzati támogatás a gépesítés fokozásához. Különösen a kisebb vállalkozások esetében lenne ilyen forrásokra szükség – jegyezte meg az ügyvezető igazgató.
Szakértők szerint az óriási szakemberhiány is közrejátszik abban, hogy az építési ágazat teljesítménye alacsony. Az Ígylakunk.hu által idézett statisztikai adatok szerint az EU–28-ak között tavaly a magyar építőipar esett vissza legnagyobb mértékben – 1,8 százalékkal. Másfél százalékosnál nagyobb visszaesést csak Lettország, Szlovénia és Bulgária produkált hazánkon kívül. Miközben az EU–28-ak építőipara átlagosan 1,4 százalékkal növekedett.
Az egy lakosra jutó építési termelés értékében Magyarországon belül jelentős regionális eltérések mutatkoznak. Az épületépítésben az országos átlag 2016-ban 71 ezer forintra rúgott, ám ebből Észak-Magyarországon csak 44 ezer forintra futotta lakosonként.
Forrás: Magyar Nemzet
