Megtartani a dolgozókat. Napjaik egyik legfontosabb feladata ez egy hosszú távra tervező cégnek. Lojálissá, elkötelezetté tenni a munkavállalókat, ez pedig Bálint Zoltánnak, a B&K Vagyonépítő Kft. szakértőjének a hitvallása. És ehhez van is eszköztára, amelyet más cégvezetőkkel is megoszt, hiszen kevesen tudják, hogy a szakképzett munkaerő megtartására nem a fizetésemelés az egyetlen megoldás.

Ha egy cég hosszú távra tervez, és a vezető is felismerte már, hogy a vállalatnak nem éri meg havonta új dolgozókat toboroznia, akkor bizony áldozni kell az anyagi és erkölcsi elismerésre is. Az előbbi viszont nem feltétlenül fizetésemelést jelent. Sőt!

Tizenöt éve dolgozom a pénzügyi piacon, és sajnos nap mint nap szembesülök vele, hogy az emberek figyelmét – mind a magánéletükben, mind vállalkozóként – elkerüli, milyen sok új lehetőség kínálkozik számukra. Persze senki nem lehet minden szakma minden újdonságáról részletesen képben, ezért érdemes szakértők segítéségét kérni. Több időt töltünk a tévé előtt vagy a közösségi oldalakon, mint amennyit arra szánunk, hogy leüljünk szakemberekkel beszélgetni. Pedig ezek a beszélgetések eredményezik már akár rövid távon is egy cég költségoptimalizálását, és növelik a dolgozói elégedettséget.

A munkavállalóknak adható kedvezményes juttatások területe a legtöbb cégvezető számára szinte ismeretlen terület. Sokan azt gondolják, majd a könyvelő tanácsot ad ebben is, azonban ez egy külön szakterület. Miért várjuk a könyvelőtől, hogy négy-öt szakmához is profi módon értsen? Pedig legalább ennyi területen lehet kapásból optimalizálni a költségeket minden cégnél.

A szakértők segítsége elsősorban az adójogszabályok és az adó-visszatérítések körében kamatoztatható. Ezek számos lehetőséget kínálnak a cégvezetők számára, hogy anyagi elismerést, plusz juttatásokat biztosítsanak a munkavállalóik számára, optimalizált anyagi terhek mellett. A beszélgetés maximum fél óra, a megtakarítás óriási, ráadásul az eredmény egy win-win helyzet.

A munkaerőhiányos gazdasági környezetben egyre élesebb a verseny a piacon a jó munkavállalókért. Ebből pedig csak úgy kerülhetünk ki győztesen, ha odafigyelünk mind a dolgozóink, mind a cégünk érdekeire. Sokan rengeteg pénzt áldoznak dolgozóik képzésére, sokszor mégis azzal szembesülnek, hogy a kolléga rövid idő után már a konkurenciánál dolgozik. A pénz nyilván fontos, ugyanakkor sok esetben a konkurencia pont annyival ad több fizetést, amennyit az adójogszabályok ismeretéből és annak használatával megspórol. Fél óra ugyanezért a tudásért nem sok. Ha a dolgozók érzik, hogy a cég hosszú távon számol velük, ha érzik a gondoskodást, sőt azt, hogy még a családjukról is gondoskodik a munkahelyük egy esetleges váratlan esemény bekövetkeztekor, akkor szívesen járnak be dolgozni, és hosszú távon elköteleződnek. A kedvezményes juttatási lehetőségek erre adnak lehetőséget, egyszóval mind a munkavállalónak, mind a munkáltatónak előnyt jelentenek.

A dolgozók az olyan juttatásokat szeretik, amelyek felett maguk rendelkezhetnek. Az elégedettséget nem növeli az, amit kényszerűségből használ fel az ember. Ha ráadásul a vonzó juttatás a munkáltató számára nagyjából negyven százalékkal kedvezőbb, mint a bérteher, az nem csak a dolgozónak jó. A juttatások palettájáról minden cégnél találni olyat, ami jól kihasználható. Ha a betegség miatt a munkából kieső dolgozó mielőbb visszatérhet a munkához, az egyértelműen a cég érdekét szolgálja, nem beszélve a különböző oktatási és bértámogatási programokról, amelyeket gyakorlatilag minden cég ki tudna használni. Ahhoz, hogy megtaláljuk a legjobb megoldást, csak egy ingyenes beszélgetés kell. Mi a legrosszabb, ami történhet? Hogy kiderül, nincs minden a legnagyobb rendben a cégénél? Szerintem minél előbb szembesül ezzel, annál jobb.

Az én filozófiám szerint, ha leülök egy évben száz olyan emberrel beszélni egy fél órára, aki valamit képvisel, amit még nem ismerek, összesen háromezer percet, vagyis ötven órát töltöttem el ezzel. Ha csak egy lesz is ebből, aminek révén olyasmivel találkoztam, ami segítséget jelent a cégem számára, bőven megéri a dolog. Lehet, hogy Önnek épp én leszek a százból az az egy!

Forrás: Piac és Profit