Az Európán kívülről érkezőknek, főleg ha képzettebbek, jóval nehezebb a végzettségüknek megfelelő munkát találni, mint a fogadó országok állampolgárainak, derül ki az OECD összefoglalójából. A bevándorlók gyerekeinél is mérhetők a különbségek iskolázottságban, az elhelyezkedés esélyeiben, jövedelemben és egészségi állapotban egyaránt. Több mint 20 millió Európán kívülről érkezett bevándorló él az Európai Unióban, a számuk 24 százalékkal nőtt 2005 és 2013 között. 62 százalékuk már megszerezte az állampolgárságot a fogadó országban – derül ki az OECD adataiból, melyet a vs.hu ismertetett.

Minden ötödik bevándorlónak van felsőfokú végzettsége, viszont 18 százalékuk írástudatlan az OECD adatai szerint, míg ugyanez az arány az uniós országokban átlagosan csak 4 százalék.

A bevándorló férfiak 63, a nők 45 százaléka dolgozik, és lényegében nincs különbség abban a fogadó országok polgáraihoz képest, hogy milyen eséllyel tudnak elhelyezkedni, ha a legkevésbé iskolázottakról van szó. Viszont a legmagasabban képzetteknél igen: 6-ból csak 4-en tudnak elhelyezkedni közülük, míg a fogadó országok polgárai közül 6-ból 5-en.

Összességében pedig sokkal nagyobb eséllyel végeznek a képzettségüknél kevesebb tudást igénylő – vagyis általában rosszabbul fizetett – munkát, mint azok, akik a fogadó országokban születtek. Ennek valószínűsége a körükben 44 százalék, míg a fogadó országok állampolgárainál csak 20.

A kisebb jövedelem rosszabb életkörülményeket is jelent, és ez még a második generációnál is érzékelhető. Az OECD tanulmánya szerint azok a gyerekek, akik pedig már a fogadó országokban születtek, de a szüleik bevándorlók, mind iskolázottságban, mind a munkaerő-piaci lehetőségeiket tekintve elmaradnak a fogadó országok állampolgárainak gyerekei mögött

A tanulmány külön is elemzi az ausztriai, francia, angol, német, olasz, spanyol – és az EU-n kívül a svájci – helyzetet, de a bevándorlókat fogadó országok között nincsenek lényeges különbségek az integráció szempontjából.

Forrás: vs.hu