Öt diplomadolgozatot is elismerésben részesített, közülük kettőt Dura László díjjal jutalmazott az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) és a Dura Stúdió, a hagyományteremtő céllal alapított díj átadó ünnepségén. A két győztes szakdolgozat közül az egyik a sztrájkjog érvényesülését vizsgálja a Sztrájktörvény módosítását követően, különös tekintettel a közszolgáltatásokra, a másik pedig a régi és az új Munka Törvénykönyve tükrében elemezte a kollektív munkajogi rendelkezéseket.

„Szükség van egy olyan kezdeményezésre a társadalomtudomány területén is, amelyen keresztül megmutathatják magukat azok a fiatalok, akik a munka világával, a munkavállalók lehetőségével, és feladataival foglalkoznak” – emlékezett vissza a díjátadón a Dura László díj alapításának alapötletére Kuti László, az ÉSZT elnöke. Mint mondta, ez a szakszervezetnek is fontos, hiszen így hozzájutnak értékes szakdolgozatokhoz, dolgoznak velük, elérhetővé teszik őket egy adatbázisban, és ami nagyon fontos: ötleteket kapnak.

Ez lehetőséget ad arra, hogy minél nagyobb körben kapcsolják be a fiatalokat a szakszervezeti munkába, és közösen találják meg velük, hogyan lehet a mai problémáknak megfelelve működni. Kuti szerint ez nem csak a kiíróknak válik hasznára, hanem mindenkinek, aki érdeklődik a munkavállalók problémái, a szakszervezetek tevékenysége iránt. Hiszen aki tanulni akar, így tud újabb információkhoz hozzájutni.

„Dura László a szakszervezeti sajtó nagyon fontos, meghatározó alakja, aki nem mellesleg nagyon jó barát is volt. Néhány éve eltávozott közülünk. Az ő élete és munkája megérdemli, hogy fennmaradjon, hiszen nagyon sokat tett a szakszervezetekért” – indokolta az ÉSZT elnöke, miért a Dura Stúdió, és – egyebek mellett – a szakszervezetek.hu portál alapítójáról nevezték el a díjat.

Kuti megemlékezett arról, hogy amikor 1988-ban a tudományos dolgozók úgy döntöttek, hogy önálló szakszervezett alakítanak, robbantva az akkori kötelező ágazati szakszervezeti struktúrát, Dura László tevékenyen részt vett az alapításban, és őt választották meg a szervezet első titkárának. „Akkor nagyon nagy volt a lelkesedés a kutatóintézetek vezetői között, de az kevés lett volna a sikerhez. Ő volt az egyetlen, aki azt is tudta, hogy országos és ágazati szinten miként működik egy szakszervezet, tőle tanultuk meg, mit kell tennünk, hogy jól menjenek a dolgok” – mondta Kuti. Mivel Dura László tudta, hogy a szakszervezet akkor ér valamit, ha az információk eljutnak a munkavállalókhoz, létrehozta a Szószóló című lapot, majd kiadót alapított. Először a nyomtatott sajtó területén, majd az első pillanatban, amikor megnyíltak az elektronikus lehetőségek, ráállt az internetes sajtóra, megalapította a szakszervezetek.hu-t, és sok szakszervezeti konföderációnak mutatta meg, hogyan kell kommunikálni az új korban.

Amikor a Dura Stúdió és az ÉSZT közösen kiírta a díjat, elhatározták, hogy ez nem egyszeri alkalom lesz, minden évben átadják – mondta Kuti, hozzátéve, hogy reméli, az utódai is így tesznek.

„Nagy öröm, hogy ilyen színvonalas munkákat díjazhatunk” – mondta az elismeréseket átadó Dura Mirjam, a Dura Stúdió ügyvezetője. Az ünnepségen a kitüntetett szakdolgozatok közül négyet személyesen is bemutatott készítője.

Alapképzés kategóriában Dura László díjban részesült Demeter Dóra a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi karának hallgatója az „A kollektív munkajog aktuális kérdései – a régi és az új Munka Törvénykönyve kollektív munkajogi rendelkezései, különös tekintettel a kollektív szerződés szabályaira” című munkájáért. A dolgozatban a szerző megállapítja, hogy az egyenrangú partnerkapcsolat leghatékonyabb bizonyítéka és egyben megnyilvánulása az, amikor a munkáltató és az adott szervezetnél működő szakszervezet közösen kollektív szerződést köt. A munkaadók és a munkavállalók csak abban az esetben képesek hosszabb távú érdekeik érvényesítésére, ha kölcsönös függőségüket belátva azokat összevetik. A szerző főként arra kereste a választ, hogy a jelenleg hatályban lévő, 2012. évi Munka Törvénykönyv az előző, 1992-es Mt-hez képest mennyiben volt befolyással a kollektív szerződésekre.

Szintén Dura László díjat kapott a Szakirányú továbbképzés kategóriában Dr. Szabó Imre Szilárd a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának doktorandusz hallgatója az „A sztrájkjog érvényesülése a Sztrájktörvény módosítását követően, különös tekintettel a közszolgáltatásokra” című dolgozatáért. A szerző a munkában látleletet adott munkaügyi kapcsolataink állapotáról, a társadalmi szolidaritásról és a tárgyaló felek „hozzáállásáról”. A dolgozatból kiderül, hogy számos probléma van a törvénnyel munkavállalói oldalról, azonban a hazai sztrájkkultúra fejlesztésében történő előre lépéshez a jogi szabályozás „hibáinak” javításán túl más is szükséges. A szakszervezeti megújulás és a társadalmi hozzáállás kedvező irányú változása szintén elkerülhetetlen. A dolgozatból kiderül, hogy a sztrájk, mint nyomásgyakorló eszköz alkalmazásának hiánya hozzájárul a hazai bérviszonyok „bebetonozódásához”. Jól leírja azt a rendszert is, amelyben a szakszervezeti mozgalom zászlóshajói a köztulajdonban lévő, a közszolgáltatások területén működő vállalatok szakszervezetei, ahol az érdekegyeztetést nehezíti a munkáltató és a tulajdonos egymáshoz való viszonya. A sztrájktörvény módosítása óta eltelt bő öt év elegendő gyakorlati tapasztalatot is hozhatott volna egy részletes értékelésre, ugyanakkor az is kiderül a dolgozatból, hogy a szabályozást övező vitákban továbbra is sokszor a bizonytalanság tűnik az egyetlen bizonyosságnak.

Mesterképzés kategóriában dicséretben részesült Aradi Diána a Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karának hallgatója a „Tehetséggondozás a felsőoktatásban – A szakkollégiumok szerepe a tehetséggondozásban” című dolgozatáért. A szerző ebben a magyar felsőoktatási tehetséggondozási rendszer egyik igen fontos elemét, a szakkollégiumi rendszert mutatja be. A dolgozat első részében a tehetség felismerésének, fejlesztésének tudományos magyarázatait és modelljeit elemezte, megállapítva, hogy nincs egységesen elfogadott tudományos igényű meghatározás a tehetségre, minden társadalom maga dönti el, hogy mit tekint tehetségnek. De néhány fontos ismérv kiemelhető: tehetségesek azok, akik különleges teljesítményekre képesek, általában intelligensek, kreatívak, nagy kitartás és feladatorientáltság jellemzi őket. A dolgozat megállapítja, hogy a szakmai ismeretek átadásán túl a szakkollégiumok az állampolgári és az egyéb értékek közvetítésében is meghatározó szerepet játszanak.

Szakirányú továbbképzés kategóriában elismerésben részesült Kovács László, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Karának hallgatója az „A szakszervezetek szerepe a munkavédelmi érdekegyeztetésben” című dolgozatáért. A dolgozat mottója meglehetősen frappáns: „A szabvány ugyan nem kötelező, de mindenkit hazavárnak!” Összefoglalja azokat a munkavédelmi érdekegyeztetés szempontjából releváns és aktuális igényeket, amelyek a munka világának szereplőitől, deklaráltan elsősorban a szakszervezetek által képviselt munkavállalóktól származnak, származhatnak.

Szintén Szakirányú továbbképzés kategóriában kapott elismerést György Károly Zoltánné Csurja Edit, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karának hallgatója a „Megtanulni tanulni – az egész életen át tartó tanulás tanítása” című dolgozatáért.

Kelemen Zoltán