Kijárási korlátozás van érvényben Magyarországon a koronavírus miatt, ami azt jelenti, hogy az emberek csak akkor hagyhatják el az otthonukat, ha halaszthatatlan dolguk van, mint például a bevásárlás, orvoslátogatás, gyógyszerkiváltás vagy a munkába járás. Ennek az a célja, hogy csökkentsék az emberi kontaktusokat és lassítsák a járvány terjedését. A korlátozás elrendelése előtt is már sokan otthon maradtak, így van aki már hetek óta nem ment sehova. Gaál Viktor pszichológus az Origónak elmondta, hogy a bezártság milyen hatással van az emberekre és a kapcsolataikra, és tanácsot adott, hogy hogyan kezeljük a kialakult helyzetet.


Az emberek egy része pár napig jól bírja a bezártságot, ki tudja pihenni magát, végre van ideje azokra a dolgokra, amikre eddig a munka miatt nem igazán volt.

A jelenlegi helyzet azonban hetekig, vagy akár hónapokig is eltarthat a koronavírus miatt.

Az elmúlt néhány hétben Gaál Viktor pszichológus nagyon sok online ülést tartott (vagyis élő találkozás helyett internetes videókapcsolattal beszélgetett a kliensekkel) tehát már van tapasztalata arról, hogy az emberekre hogyan hat a bezártság.

Elmondása szerint az elkülönítéstől van, aki elkezd szorongani, sok emberben felerősödtek ezek a tüntetek. A másik, ami nagyon sok feszültséget szül, az az összezártság.

"Volt olyan egyéni ülés, hogy a kocsiból hívott a nő, mert már nem tudta elviselni hogy otthon kell lennie" – mondja a pszichológus. 

Kire hogyan hat pontosan a bezártság?

Gaál Viktor elmondta, hogy két fajta embertípusra teljesen máshogy hat az otthonlét. Vannak az introvertált és az extrovertált emberek.Az introvertált az, aki hogy ha krízisben van, fáradt, akkor kezd el befelé fordulni és egyedül lenni. Az extrovertált ugyanebben a helyzetben akar minél több emberrel beszélni.

Az introvertáltak azok most köszönik szépen, jól elvannak. Őket konkrétan az idegesíti, hogy az extrovertáltak folyton próbálnak kapcsolódni hozzájuk, beszélgetni akarnak velük. Az extrovertáltakat pedig az nyomasztja, hogy nincs kihez kapcsolódni, kivel beszélgetni– mondja a szakember. Ez a párkapcsolatokat is nagyon megterheli. Például a nő extrovertált, szeret beszélgetni, a férfi pedig legszívesebben csak bezárkózna valahova, hogy hagyják békén. Ugyanígy lehet fordítva is.

Mit tehetünk, hogy ne mennyünk egymás idegeire?

A jelenlegi helyzetben mindannyian elkezdtünk szélsőségesen viselkedni, sokkal látványosabbá válnak a különbségek.Ahhoz, hogy ezeket a szélsőséges viselkedéseket tompítani tudjuk, nagyon fontos a mozgás.Akár a nappaliban, erkélyen, kertben, mindegy.

Nem vesszük észre, hogy normális esetben mennyit mozgunk egy nap, amíg elmegyünk a munkahelyünkre, ide-oda, és ez most nincs. A feszültséget legjobban a fizikai munkával lehet levezetni, és valahol ezt be kell pótolnia mindenkinek– mondja Gaál Viktor.

A másik komoly probléma a jelenlegi helyzetben a családi feszültségek. Most olyan helyzetben vagyunk, mint amikor karácsonykor mindenki összeveszik egymással.

Már minden családban kijött, hogy mi az, ami nem működik. Fontos hangsúlyoznom, nincs olyan, hogy normális család. Egy jól működő családban vannak konfliktusok. A kérdés az, hogy utána mit kezdünk vele– mondja a pszichológus. Most a családoknak szembe kell nézniük a rossz működéseikkel, és meg kell oldaniuk. Ehhez a legjobb módszer a tiszta kommunikáció, vagyis legyen minden kimondva.

"Három dologra épül: te mit tettél, ez érzelmileg hogyan hat rám, és a következmény, én emiatt mit fogok csinálni.Fontos, nem a másikat minősítem, nem őt kezdem el szidni. Minden konfliktust kezelni kell, mert most nem fog elmúlni" – magyarázza Gaál Viktor.

Akik egyedül próbálják meg átvészelni a kijárási korlátozást, azok próbálják meg online felkeresni a barátaikat, vagy ha erre nincs lehetőség, akkor telefonon. Fontos, hogy beszélgessenek.

Gaál Viktor szerint ez az idő arra tanít meg minket, hogy mennyire fontosak az emberi kapcsolataink.Lehetőség tekint a mostani helyzetre, csak azt kell megtalálni, hogy mire kapott az ember lehetőséget.

Forrás: Origo

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ