A munkahelyi és magánéleti stressz jelenti az egyik legnagyobb egészségügyi és biztonsági kihívást a civilizált országokban, így Magyarországon is. A stressz, illetve az azzal való megküzdés képessége azonban szűrhető és a kimutatott veszélyeztetettség ellen célzott lépéseket lehet tenni - mondja Dr. Keresztényi Zoltán, humánkineziológus.

Állandó készenlétben

A stressz egy olyan belső vagy külső inger, mely vészreakciót indít el a szervezetben. 

Ez a reakció annak az ősi válasznak felel meg, amikor a szervezet a megküzdés vagy menekülés érdekében fokozza az aktivitását. Gyorsul a légzés, nő az oxigénfelvétel, emelkedik a vérnyomás, szívritmus, izomfeszültség, és az adrenalin mellett zsírsavak is felszabadulnak, hogy az izom fel tudja használni azokat. Vagyis a stressz önmagában nem betegség

A tartósan fennálló stresszes állapot azonban már annak tekinthető, hiszen az állandó készenlét megviseli a szervezetet, és az előbb említett paraméterek állandósulhatnak. Mindezek következtében gyengül az immunrendszer, a szervezet regenerálódó képessége és fertőzések, akár komolyabb megbetegedések alakulnak ki, és a szív- és érrendszeri eltéréseken kívül a pszichoszomatikus tünetek - szorongások, pánik, kényszerek, fóbia - is megjelenhetnek. Ez utóbbiak akár olyan súlyosak is lehetnek, hogy a szorongások talaján kialakuló pánikroham az infarktus tüneteit is produkálhatják.

Szűrjük ki a stresszterhelést!

Mivel az állandó stresszterhelés csaknem minden negyedik munkavállalót érinti Európában, nem meglepő, hogy egyes vizsgálatok szerint az elveszített munkanapok 50–60 százaléka ennek tudható be.

A stressz okozta egészségügyi problémák és a kimerültségből, motivációhiányból adódó csökkent gazdasági teljesítmény pedig hatalmas költséget jelentenek mind a cégek, mind a családok számára. Éppen ezért fontos, hogy egy rövid, 10 perces méréssel egyénileg határozzuk meg a stresszszintet, hiszen ez az adat lehetőséget ad az egészség megőrzésére és a teljesítőképesség növelésére is, egy megfelelően kidolgozott programmal. A stressz szintjét az egyik legegyszerűbben mérhető fizikális paraméterrel, a szív elektromos működésével, az EKG elemzésével mérhetjük, egy viszonylag bonyolult program segítségével. – ismerteti dr. Keresztényi Zoltán humánkineziológus.

Az eredményként kapott úgynevezett szívfrekvencia-variablilitás közvetve információval szolgál a szimpatikus/paraszimpatikus idegrendszer állapotáról, így a stressz-feldolgozás szintjéről is.

A megoldás az életmódban keresendő

Jó hír, hogy a stresszkezelés tanulható és a stresszhatások remekül oldhatók rendszeres mozgással. Különösen a kardiomozgás az, amely nagy adag endorfint pumpál, egyfajta meditatív állapothoz vezet és jelentősen javít a kedélyen. A rendszeres mozgáson kívül életmódváltáskor elsősorban a kiegyensúlyozott és rendszeres életvitelre kell törekedni, amelyek bizonyos kiszámíthatóságot sugallnak. Érdemes elsajátítani különböző relaxációs gyakorlatokat is, amelyek beépíthetőek a mindennapokba. Ilyen lehet például az autogén tréning, az agykontroll, a meditáció, a relaxáció, a jóga. Ha nem sikerül megtennünk a megfelelő változtatásokat, számolhatunk azzal, hogy a tartós stressz előbb-utóbb fizikai megbetegedéseket is okoz.

Forrás: webbeteg.hu

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!



Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ