Az EU vezetői hajlandók lennének megengedni a kilépő Nagy-Britanniának, hogy 7 évig terjedően korlátozhassa az uniós munkaerő szabad (be)áramlását, miközben teljes mértékben hozzáférhetne a közös piachoz, de mindezért cserébe továbbra is igen jelentősen hozzá kellene járulnia a közös uniós költségvetéshez - tudta meg a tárgyalóasztalon fekvő egyik fő forgatókönyvet vasárnap a brit Guardian. Mindez Magyarországra nézve kettős lenne, mert egyrészt a britek garantálhatnák a már kint élő, illetve dolgozók jogait, csak az újonnan érkezőkre vonatkozna korlátozás, másfelől a közös uniós kassza egyik legnagyobb nettó befizetői státuszának megmaradása kedvező lenne az egyik legnagyobb nettó haszonélvező Magyarországnak – írja a Portfolio.

A Guardian értesülése abba az irányba mutat, hogy a heves francia tiltakozás ellenére többet engednének meg a kilépő briteknek Theresa May miniszterelnökségével, mint amit David Cameron vezetésével ki tudtak harcolni a britek.

A cikk azonban megjegyzi, hogy vezetése idején maga Cameron is fontolgatta egy ilyen, átmenetinek nevezett, a munkaerő szabad áramlását korlátozó intézkedés kérelmezését a túlzottan nagynak érzékelt migráció miatt. Ezt azonban mégsem lépte meg és egyébként az EFTA-tag norvégok is fontolgatták már anno ezt, de félve az európai partnerek reakcióitól, sosem aktiválták a különleges gazdasági-társadalmi helyzetekre alkalmazható, a négy EU-s alapvető szabadságjog egyikének korlátozását.

A brit lap brit és EU-s vezető diplomatákra hivatkozva azonban azt írja, hogy ez a forgatókönyv igenis ott van a tárgyalóasztalon a háttérben zajló egyeztetéseken. Az egyik fő cél az, hogy minél előbb elmúljon a bizonytalanság, ami káros a gazdaságnak, másrészt viszont kellő elrettentő erőt is jelentsen az esetleges kilépésen gondolkodó többi EU-tagnak (fennmaradna a jelentős befizetési kötelezettség).

A cikk számszerűen nem említi, hogy a legfeljebb 7 évig terjedő korlátozás bevezetéséért cserébe mennyi befizetést kellene teljesítenie majd a briteknek a közös kasszába az EU-ból való kilépés után, csupán úgy fogalmaz, hogy továbbra is jelentős lenne ez. Amennyiben a cikk értesülésével egyező keretek mentén indulnak majd meg a brit hivatalos kilépési tárgyalások, akkor valóban egyfajta módosított norvég-modell szerinti lehet a britek és az EU majdani viszonya, amely szerint a britek is hozzáférnek a közös piachoz, de nem ülhetnek ott az ennek kialakítását meghatározó tárgyalásokon, és az engedményekért cserébe hozzájárulnak a közös uniós költségvetéshez. A két ország összevetése kapcsán érdemes megjegyezni, hogy a norvégok jelenleg több pénzt fizetnek be egy főre vetítve, mint az egyébként EU-tag britek.

Nem annyira aggódnak a Brexit miatt a G20-ak

Fokozza valamelyest a világgazdasági bizonytalanságot a Brexit-szavazás eredménye, Nagy-Britannia távozása az Európai Unióból, a G20 tagjainak azonban minden eszközük megvan a következmények kezelésére - állapítja meg az MTI tudósítása szerint záródokumentumában a világ 19 legnagyobb gazdaságát és az Európai Uniót tömörítő G20-csoport pénzügyminisztereinek és jegybankelnökeinek hét végi tanácskozása.

Bízunk abban, hogy az Egyesült Királyság a jövőben is szoros kapcsolatokat ápol majd az Európai Unióval - fogalmaz a csengdui találkozó vasárnapi záródokumentuma, megjegyezve, hogy a világgazdasági növekedés folytatódik, de a Brexit-szavazás által keltett bizonytalanság miatt valamivel szerényebb ütemben. A tagországoknak viszont mindent meg kell tenniük, hogy a gazdasági növekedés előnyeit széles társadalmi rétegek élvezhessék.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) a G20-ak kínai találkozója előtt, a múlt héten adta ki új világgazdasági növekedési előrejelzését, amelyet a Brexit következményei miatt az idei és a jövő évre is egyaránt 0,1 százalékponttal 3,1 és 3,4 százalékra csökkentett. Az IMF előrejelzésében nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a Brexit mellett más kockázati tényezők is veszélyeztethetik a világgazdasági növekedést, például Kína növekedésének lassulása, az európai terrorcselekmények, vagy a török puccskísérlet következményei.

Kína növekedési kilátásaival kapcsolatban a tanácskozást követő sajtótájékoztatón az ország pénzügyminisztere leszögezte, hogy Kína strukturális reformokkal, nem pedig költségvetési eszközökkel törekszik a növekedés megalapozására. Hozzátette: a magas megtakarítási ráta és a kedvező pénzügyi környezet kedvez a beruházások lendületes növekedésének.

A Reuters hírügynökség értesülése szerint a tanácskozáson Törökország szerette volna elérni, hogy a záródokumentum említést tegyen az ország kedvező növekedési kilátásairól. Mehmet Simsek török pénzügyminiszter cáfolta, Pierre Moscovici gazdasági és pénzügyekért felelős uniós biztos megerősítette az értesülést.

Philip Hammond brit pénzügyminiszter azt közölte, hogy az év hátralévő részében tisztázódni fognak a legfontosabb nyitott kérdések Nagy-Britannia kilépéséről az Európai Unióból, a két évesre tervezett elszakadási folyamat azonban óhatatlanul okozni fog némi volatilitást a nemzetközi pénzpiacokon. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a brit beszerzésimenedzser-index valaha elszenvedett legnagyobb romlását mutató, a héten közzétett jelentést nem a Brexit miatt bekövetkező recesszió jeleként kell értelmezni.

A szavazás eredménye által keltett bizonytalanságot tükrözi - szögezte le.

A G20-ak pénzügyminiszterei körében teljes az egyetértés abban, hogy minél előbb meg kell kezdeni a kilépési tárgyalásokat Nagy-Britanniával - közölte a záró sajtótájékoztatón Michel Sapin francia pénzügyminiszter. Francois Villeroy de Galhau, a francia jegybank kormányzója pedig megjegyezte, hogy kevés szó esett a tanácskozáson az alkalmazott monetáris politika módosításának szükségességéről, a megbeszélések főként a növekedésösztönző eszközökre összpontosítottak.

Forrás: Portfolio