Moszkva szinte oroszlánként védi a dolgozók érdekeit, alacsony is Oroszországban a munkanélküliség. Ennek viszont az az ára, hogy a bérek egyre csökkennek – ami nem is csoda, ha az ipari termelés zuhan, az olajárak csökkennek, s a rubel is a padlón van – írja a Napi Gazdaság.

Közismert mondás volt a Szovjetunióban a munkások között, hogy „amíg színlelik, hogy fizetnek bennünket, addig mi is úgy teszünk, mintha dolgoznánk". Ennek fejében viszont mindenki dolgozhatott, sőt a munkanélküliség intézménye törvény által tiltott kapitalista csökevénynek számított. Ez az „alku" mintha még manapság is érvényben volna, ugyanis annak ellenére, hogy a bérek értéke és az elkölthető jövedelem rohamosan csökken az orosz lakosság körében, a foglalkoztatott emberek száma mintegy egymillióval nőtt a recesszió alatt, s mértéke kevesebb mint fele az euróövezet szintjének. S ami még meglepőbb, kevesebb az ukrajnai konfliktus kirobbanása előtti szintnél is – pedig a Moszkva elleni szankciók, az olajárak esése és a rubel árfolyamának mélyrepülése nehéz próba elé állították az orosz gazdaságot és alaposan megdrágították a mindennapi életet. A reformok pedig elmaradtak, mert Vlagyimir Putyin orosz elnök ehelyett inkább a társadalmi stabilitást választotta – még ha konzerválta is a régi, rugalmatlan rendszert az összes problémájával együtt.

Mindez oda vezetett, hogy Oroszországban a legalacsonyabb a termelékenység európai összehasonlításban, miközben csökkentették a dolgozók bérét, illetve részmunkaidőssé nyilvánították vagy fizetés nélküli szabadságra küldték őket – mivel a szigorú törvények miatt szinte lehetetlen kitenni bárkit is a munkahelyéről. A 2008–2009-es válság alatti 9,4 százalékos munkanélküliség 2014-re 4,8 százalékra mérséklődött, s idén júliusra is csak 5,5 százalékra emelkedett a Bloomberg számításai szerint, holott az elmúlt évben a gazdasági környezet nem éppen az előnyére változott Oroszországban. Ez a foglalkoztatottság szempontjából lehet, hogy jó hír, de már kevésbé az, hogy júliusban 6 százalékkal csökkent a lakosság elkölthető reáljövedelme az egy évvel korábbihoz képest. Ugyanakkor a kiskereskedelmi forgalom 9,8 százalékkal, az inflációval korrigált bérek pedig 7,5 százalékkal estek.

A rubel gyengülése visszavetette az autóipart is. Az árfolyamesés miatt ugyanis jelentősen megnőttek a létfontosságú külföldi alkatrészek beszerzési költségei, aminek folytán a gyártók áremelésre kényszerültek a hazai piacon, s külföldön is versenyképtelenné váltak. Míg három-négy éve csak 30 rubelt kellett fizetni egy dollárért, jelenleg körülbelül 65 rubelt kérnek egy zöldhasúért. Nem csoda, ha a belföldi értékesítés mostanra a 2012–2013-as csúcs felére esett – akkoriban az orosz autógyártás néhány hónapban még Nyugat-Európa legnagyobb gyártóit is megelőzte. Az áremelés bércsökkentéssel járt együtt, miközben az infláció 20 százalék körül dübörgött – kinek jut eszébe ilyenkor autót venni?

Forrás: Napi Gazdaság