Brüsszel jogi lépésre szánta rá magát csütörtökön a minimálbérre vonatkozó francia és német szabályoknak a közúti fuvarozókra való szisztematikus alkalmazása miatt. Az Európai Bizottságot elsősorban a július 1-jén hatályba lépő francia szabályozás aggasztja, és mostantól együtt fogja kezelni azt a hosszabb ideje húzódó német üggyel – írja a bruxinfo.hu.

Németország után Franciaország ellen is kötelezettségszegési eljárást indított június 16-án az Európai Bizottság a két ország minimálbérekre vonatkozó szabályozásának főleg a közép- és kelet-európai közúti fuvarozókat hátrányosan érintő szisztematikus alkalmazása miatt.

„Miközben teljes mellszélességgel támogatjuk a minimálbért, úgy látjuk, hogy a minimálbérről szóló szabályozás rendszerszintű alkalmazása a két ország területét érintő mindenfajta közúti teherszállítási tevékenységre aránytalan mértékben korlátozza a szolgáltatásnyújtás és az áruk mozgásának szabadságát” – szögezte le közleményében az Európai Bizottság.

Franciaországban július 1-jén lép hatályba a Bizottság által kifogásolt szabályozás, és Brüsszelnek az egyeztetések során nem sikerült álláspontjának felülvizsgálatára rábírnia a párizsi kormányt. Ezért a biztosi testület úgy döntött, hogy hivatalos felszólító levél kiküldésével elindítja a kötelezettségszegési eljárást.

Németországgal szemben hasonló okból már 2015 májusában elindult a jogi procedúra és bár az elmúlt egy év alatt semmi érdemleges nem történt a német térfélen, a Bizottság beérte azzal, hogy a folyamat második szakaszba léptetése helyett egy kiegészítő hivatalos felszólító levelet küldjön Berlinnek.

Nevük mellőzését kérő források szerint e mögött az a megfontolás áll, hogy szinkronba hozzák egymással a két dossziét, és az esetlegesen keletkező újakat (egyes hírek szerint az olaszok és a hollandok is hasonló korlátozásokra készülnek). A BruxInfo úgy tudja, hogy Brüsszel és Berlin között a kötelezettségszegési eljárás tavaly januári elindítása óta hallgatólagos megállapodás volt, hogy a német fél a gyakorlatban nem alkalmazza a kifogásolt rendelkezéseket. A német hatóságok eddig egyetlen alkalommal sem szabtak még ki büntetést magyar, lengyel vagy más országbeli cégekre az óránként 8,50 eurós minimálbérre vonatkozó rendelkezések megszegése miatt. Igen magas, a vétség súlyosságától függően 30-500 ezer euró közötti pénzbírság is kiszabható a vállalkozásokra.

A francia gazdasági miniszter nevét viselő Macron-törvény július 1-i hatályba lépése ugyanakkor bizonyos szempontból új helyzetet teremt, mert a német példa és gyakorlat immár egy másik nagy tagállamra is átterjed. A Bizottság értesülésünk szerint elsősorban a francia helyzet miatt aggódik. Ha ugyanis Párizs nem léptetné hatályba július 1-vel a korlátozó szabályozást, félő, hogy a francia fuvarozók tiltakozásképpen le fogják zárni az utakat és a határátkelőket.

Másfelől Brüsszelben arra is emlékeznek, hogy a német törvény hatályba lépése után milyen kamiondugók alakultak ki Németország területén, mert a külföldi fuvarozókat teljesen elbizonytalanította az új helyzet.

A német és a francia probléma között vannak különbségek. A német kötelező minimálbér-szabályozás ugyanis a Németországon átmenő forgalomra vonatkozik (jelen esetben tehát még csak nem is Németország a szállítás célországa, csupán tranzitország, ahol néhány órát tölt a sofőr). A francia törvény ugyanakkor a kabotázs és a nemzetközi fuvarozási tevékenység elé gördít akadályokat olyan módon, hogy kötelezően előírja a szállítócég számára egy helyi (franciaországi) összekötő személy vagy iroda bejelentését.

A Bizottság szerint ez a szolgáltatásnyújtás nyilvánvaló korlátozásának számít, és főleg a csupán néhány kamiont forgalomban tartó családi fuvarozó vállalkozásokra ró elviselhetetlenül nagy adminisztratív terheket.

A hét elején magyar és más közép- és kelet-európai fuvarozói képviseletek tüntettek Brüsszelben, határozott fellépésre sürgetve Brüsszelt a szerintük elfogadhatatlan német és francia szabályozásokkal szemben (erről szóló keddi cikkünket lásd külön).

Forrás: bruxinfo.hu