Tizenöt éve törvény mondja ki Franciaországban, hogy egy munkahét 35 órából áll. A 2000-ben elfogadott és az akkori, szocialista kormány diadalát hirdető jogszabályt azonban azóta rendesen kikezdte az idő, s a kormányok ott próbálnak lazítani rajta, ahol csak lehet. Különösen, hogy a multinacionális cégek is erőteljes nyomást gyakorolnak rájuk – tudta meg a Napi Gazdaság.
Legutóbb a Daimler indított támadást a már lényegében csak a nevében 35 órás francia munkahét ellen. A német autógyártó két üzemben is szereltet össze Mercedeseket Franciaországban, s most kerek perec megfenyegette a párizsi kormányt: amennyiben az egyik gyárban nem dolgozhatnak hosszabb ideig a munkások, máshová viszi a termelést. Ezzel rendesen kutyaszorítóba került Francois Hollande francia elnök – aki mellesleg a 35 órás munkahétről szóló törvény elfogadásakor a francia szocialista párt főtitkára volt –, ugyanis Franciaországban jelenleg tizennyolc havi csúcson áll a munkanélküliség (tartósan 10 százalék felett), így ha nem sikerül alkut kötni a németekkel, a szakszervezetek megkeseríthetik az életét. Pedig az államfő mindent elkövet, hogy a nagyvállalatok kedvében járjon. Az ő kezdeményezésére 2013 júniusában törvényt fogadtak el, amely szerint átmenetileg megváltoztathatják a munkaidő hosszát, cserébe a munkahely megtartásáért. Ez pedig a Daimler és a hasonszőrű konszernek malmára hajtja a vizet.
A német cég még júniusban kezdett tárgyalni az északkelet-franciaországi Hambachban található Smart-összeszerelő üzem szakszervezeteivel. A Daimler el szeretné érni, hogy a 800 embert foglalkoztató gyárban 2016 és 2018 között emeljék 39 órára a munkahét hosszát. Minden túlóráért plusz 6 eurót kapnának a dolgozók a rendes órabéren felül, kevesebbet, mint az engedélyezett legkisebb, 9,61 eurós órabér. A németek továbbá azzal kecsegtetik az alkalmazottakat, hogy mindegyikük 1000 euró egyszeri jutalmat kap, ha sikerül tető alá hozni a megállapodást. A Daimler egyébként nem az egyetlen cég, amely elégedetlen a 35 órás munkahéttel. A Bosch lyoni napelemgyára például 2004-ben úgy menekült meg a Csehországba való áttelepítéstől, hogy megemelték a munkaidőt, és még pótlékot sem kaptak érte.
Forrás: Napi Gazdaság