Németországban a csökkenő nyugdíjjárulék és a kedvezőtlen demográfiai helyzet ellenére jelentősen emelkedik a nyugdíjbiztosítási rendszer bevétele, ami a bevándorlásnak, és mindenekelőtt a kelet-közép-európai uniós társállamokból érkező munkavállalók befizetéseinek tulajdonítható - írta a Handelsblatt című üzleti lap szerdán, a szövetségi nyugdíjbiztosító intézet (DRV Bund) adataira hivatkozva.

Az intézet belső kimutatása szerint a kötelező biztosítási rendszerben a járulékbevétel az idén januárban 16,3 milliárd euró volt, júniusban pedig már 17,3 milliárd euró, annak ellenére, hogy a nyugdíjjárulékot az év elején 18,9 százalékról 18,7 százalékra csökkentették.

    Ez a „kisebbfajta csoda" nem történhetett volna meg, ha nem érkezne Németországba egyre több bevándorló - írta a Handelsblatt.

    A 2008-2013-as időszakban a német állampolgárságú járulékfizetők száma csupán 81 253-mal emelkedett - ezzel megközelíttette a 35,3 milliót -, a külföldi járulékfizetők száma viszont 3,79 millióról 4,73 millióra nőtt, és így a járulékfizetőknek már több mint egytizede külföldi.

    A 2014-es kimutatás még nem készült el, de feltételezhető, hogy a bevándorlók beáramlása a nyugdíjbiztosítási rendszerbe nem tört meg, hanem inkább tovább erősödött - írta A kis nyugdíjcsoda című összeállításában a Handelsblatt.

    A legtöbb új járulékfizető Lengyelországból, a balti államokból, Szlovákiából, Szlovéniából, Csehországból és Magyarországról érkezett, az EU-hoz 2004 óta csatlakozott tagországok állampolgáraira vonatkozó korlátozások megszűnése révén, de a románok és a bolgárok száma is növekedik.

    Az új járulékfizetők túlnyomó többsége munkaviszonyban áll, és csupán 0,3 százalékuk kap munkanélküli ellátást vagy szociális segélyt (amelyekből szintén vonnak nyugdíjjárulékot). Ugyanakkor az új uniós tagországokból származó biztosítottak 60 százaléka alacsonyabb képzettséget igénylő munkát végez, és csak 3 százalékuk tartozik  a legmagasabban képzettek közé - írta a Handelsblatt.