Francois Hollande francia elnök hétfőn bejelentette, hogy a következő másfél évben több mint kétmilliárd eurót szán a munkahelyteremtésre, amelyből egymilliárd eurót a képzésre fordít a kormány, hogy megállítsa a munkanélküliség növekedését. A program elfogadását szabta feltételül az államfő ahhoz, hogy 2017-ben jelöltesse magát az elnökválasztáson.

Megválasztásakor 2012-ben Francois Hollande azt ígérte, hogy 2013 végére elindul a munkanélküliség csökkenése. Az utóbbi három évben azonban 650 ezerrel nőtt az álláskeresők száma, novemberben a hivatalos adatok szerint már közel 3,6 millió francia, az aktív lakosság több mint 10 százaléka volt munka nélkül.

„Az egyetlen kérdés, amely a közbiztonság fölé helyezhető, a munkahelyteremtés" - mondta hétfőn Hollande a munka világa képviselőinek mondott újévi köszöntőjében. Tájékoztatása szerint a több mint kétmilliárd eurót megtakarításokból, újabb járulékok megállapítása nélkül finanszírozzák.

A legnagyobb összeget a képzésre szánja a kormány, félmillióra duplázva az átképzési programban résztvevő munkanélküliek számát.

Miután az ellenzék azzal vádolta meg a kormányzatot, hogy az elnökválasztás évére mesterségesen kívánja csökkenteni a munkanélküliségi adatokat, az államfő jelezte, hogy az átképzési program nem a számok kozmetikázását fogja szolgálni. A jobboldali Köztársaságiak párt ennek ellenére hazugságnak minősíti a programot. „Félmillió munkahelyet is létre kell ehhez hozni, különben a munkaügyi hivatalba térnek vissza (az emberek) a képzést követő napon" - hangsúlyozta Eric Woerth, a legnagyobb ellenzéki párt főtitkára.

A munkahelyteremtést úgy segíti a kormány, hogy a legalább 250 munkavállalót foglalkoztató vállalatok 2 ezer eurós bónuszt kapnak évente minden, legalább fél évre szóló olyan új munkaszerződést követően, amely a nettó 1140 eurós (360 ezer forintos) minimálbér legalább 130 százalékát kínálja. A kis- és középvállalatok 2015 tavasza óta már számos juttatásban részesülnek fiatalok első munkahelyének létrehozása, illetve kiskorú gyakornokok foglalkoztatása esetén.  

Az államfő azt is bejelentette, hogy tovább lazítanak a munkaidő szabályozásán, de a 35 órás munkahetet nem törlik el, maximalizálják az elbocsátás esetén járó végkielégítéseket és készek törvénymódosításra annak érdekében, hogy a régiók nagyobb szerephez jussanak a fiatalok képzésében.

A november 13-i 130 áldozatot követelő párizsi merényleteket követő biztonságpolitikai intézkedéseknek köszönhetően hirtelen népszerűvé vált Hollande tetszési mutatója ismét folyamatosan zuhan, s a közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy a franciák nem választanák meg újra elnöknek. Ennek oka pedig elsősorban az, hogy a választási ígérete ellenére nem tudta csökkenteni a munkanélküliséget.

Az ellenzék „a munkanélküliekkel szembeni sértésnek" nevezte az államfő munkahelyteremtési programját. „Hol él Francois Hollande, hogy azt képzeli, 1-2 ezer eurós csekk elég lesz a vállalatoknak ahhoz, hogy végre munkahelyeket hozzanak létre?" - mondta Guillaume Larrivé, a Köztársaságiak szóvivője.

A gazdasági fellendülés beindulásáról szóló sokadik ígéret után a franciák jelentős része már nem igazán bízik a kormány újabb programjában: egy felmérés szerint a megkérdezettek 77 százaléka úgy gondolja, hogy egy újabb munkahelyteremtési program sem fogja csökkenteni a munkanélküliséget.